A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-02-01 / 2. szám

24

HA MÁR MOST azt kérdezzük, hogy a házasságoknak csődbe nem jutó második feléből mennyi az igazán boldog, aligha kell egytized- nél többre bee sülnünk. Természetesen a többi házasságban is szeretik egymást, a gyermekeket, békében megvannak, együttdolgoznak a család anyagi és lelki javán. De abban az igen kicsi hányadban a szívek is együtt dobbannak; a kínos, nehéz időszakok végül is egészen feloldódnak és csak még szorosabbra fonják a kapcsolatot; a jegyeskori szerelem nemcsak "realizálódik", hanem szüntelenül mélyebb és nagyobb lesz, a hétköznapok találékony figyelmességeiben, a gondokban, a szenvedésekben, az ünnepek örömeiben. - "Levelemet úgy fogadja, mint egy ember tanúságtételét, aki 18 éve boldog, és ezt feleségének köszönheti. .. " - "Tudom, hogy férjem írt Önnek; bizonyára dicshimnuszt zengett rólam. Meg kell azonban mondanom, hogy ha annyi éven át boldogságban éltünk, ezt neki köszönhetjük, az ő gyengédségének, odaadásának, szeretetének. "(Pierre Dufoyer egyik könyvéből.)

I

STEN FIA kb. 30 évig családban élt. Emberi élete hozzá volt kötve egy édesanya és egy nevelőapa hitvesi és szülői szere- tetéhez. Hogy megszülethessék és felnevelkedhessék, függött attól, Mária vállalja-e a várandóságot, fiatal mamaként megad-e minden gondos szeretetet, József megállja-e helyét a családfő és kenyérkereső posztján. Az evangéliumok egyébként alig árulnak el valamit ennek a családi életnek bensőségéről, békéjéről, boldogságáról. (Mint ahogy manapság is kívül állók keveset tudnak meg egy boldog család belső titkaiból; szemérmes hallgatás fedi őket. Főleg a családi tragédiák kerülnek terítékre, akár a lapok szenzációs cikkeiben, akár a házassági tanácsadás bizalmas légkörében.) Csak megsejteni tudjuk, mit tapasztalt és tanult a felserdülő Jézus szülei mellett. Jó is, ha igyekszünk itt valamit megsejteni; mert ezek az élmények a világ Megváltójának hatalmas Szívébe ivódtak be, oda, ahonnan valamennyien családi boldogságunk vagy boldogtalanságunk megértését és megenyhülését reméljük.

KRISZTUSBAN oly szoros és békés kapcsolatban egyesült minden, hogy ezt a kapcsolatot legmegfelelőbben a jó házassággal hasonlíthatjuk össze. Krisztus egész lénye, belső struktúrája: egység, harmónia, béke. - Isten Fia saját személyébe vette fel az emberi természetet, Isten és ember frigyre lépett; Jézus Szívében teremtő szere- tete és az ember hűséges odaadása olvad egybe.

JÉZUS SZIVE egy másik frigynek is családi tűzhelye: annak, amelyet az Isten-ember az ő Jegyesével, az Egyházzal kötött. "Krisztus