A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-12-01 / 12. szám

45 (12. folytatás) CSÁK iászió VÉR ÉS LÁNG KÖZÖTT Regény a spanyol forradalom idejéből- Fiúk, - mondta a kongregációs prézes a tízperces szünetben kö­réje gyűlt tíz kongreganistájának - holnap délután ne hiányozzatok a gyűlésről, nagyon fontos dologról lesz szó. Hívjátok meg azokat a barátaitokat is, akik hozzátok hasonló gondolkozásúak. A villamos óra csengetett, nem érdeklődhettek tovább. Nem múlt el tíz perc, minden kongreganista tudta az üzenetet s a nyolcadikban a mennyiségtan, a hetedikben és az ötödikben a történelem, a hato­dikban pedig a spanyol jórészt azzal telt el, hogy törték a fejüket, kit lehetne elhozni. Femandó, az irodalmi szakosztály meglehetősen jelentős tagja, tisztábanvoltezzela kérdéssel; jósét el fogja hozni, akár a hátán is. A hátán nem kellett hoznia, édesapja másnap otthon maradt s autó­juk újra szabad volt. A gyűlés ötkor kezdődött, de négykor már úton voltak. Előbb akartak odaérni, hogy beszélhessenek a fiúkkal. Bezzeg nem siettette volna Jósé a sofőrt, ha tudja, milyen híre van a gimnáziumban! Femandó, ki tudja, hányadszor beszélte el a csodálatos és szerencsétlen repülést, Jósé jelenjét és múltját a le­hető legélénkebb színekkel... úgyannyira, hogy valóságos hősként állt a fiúk előtt s talán dicsfényt is képzeltek kócos feje köré. Csaknem elsőknek érkeztek. Hárman voltak az osztályteremben, két ötödikes, Femandó osztálytársai, s egy hetedikes, magisztrá- tusi tag. Femandó lesegítette Jósét, s mikor az ablak alatt álltak, bentről észrevették őket, egyszerre ki vágódott négy ablakszámy, és hurrá­val, integetéssel köszöntötték a "hőst". Mindjárt ráismertek a bice­gő lábáról. Eléjük futottak, Jósét felsegítették, majdnem vitték a lépcsőn. Mikor végre egy padban ült, fiús bemutatkozások következ­tek:- Luiz Hernandez, Carlos Mendoza, Pascal Iriondo...

Next

/
Thumbnails
Contents