A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-12-01 / 12. szám
36 JEGYZETEK AZ ÉLETRŐL Cser László S.J. f KÉT A dolgoknak nincsen lelke? Nincs. LEVÉL 7. Vedd a levélpapírt. Sima, négyszögletes. Lapos és üres. Nincs mondanivalója. Nem haragszik és nem szeret. Nem sóhajt, nem sikolt, nem nevet. De vedd elő töltőtolladat és kezdd írni a levelet. Egyszerre "lelke" lesz a papírnak. Magadat írod rá. A magad leikéből lehelsz belé. Két levél találkozott a repülőtéren. Az egyiket New Yorkból indították, a másikat egy magyar községből. Az egyik levél ezt írta: "Kedves Barátom! Véletlenül jutottam címedhez, mikor először írtam Neked. Válaszoltál ! Alig bírtam az örömmel, így ismét írok. Milyen különös is az élet. Egymás mellett laktunk, két szomszédgyerek. Nyolc é- ves korunkban láttuk utoljára egymást. Azóta én negyvenöt éves vagyok, Te negyvenhárom! Én itt élek egy unalmas, jelentéktelen kis községben, ahol nem történik semmi. Szomorúság, nyomor elér bennünket, de nem tudjuk belélegzeni innen azt a nagy világot, melyben Te, a kiváltságos élsz! Milyen színes élet jutott Neked! Bejártad a fél világot, Kanada gyönyörű nagy tavai között éltél s most a világ közepe, New York a Tiéd! Üdvözöld úgy a várost, a gigászi, gazdag, kényelmes, színes nagy Metropolist nevemben, ahogy én üdvözlöm és tisztelem a Te boldogságodat! Erőltetve, nem kis irigységgel mondom ezt, de Te megérted, hiszen itt nekünk semmink nincs, csak sárba és porba fulladt, nyomorgó, ízetlen tengődésünk... "