A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-12-01 / 12. szám

26 fogja azt a véleményt kialakítani, amely szerint a közösen elfogadott igazságokon kívül semmi sem számít, semmi sem fontos» Mindany- nyian, katolikusok és protestánsok egyaránt kötelezve vagyunk az i- gazság elfogadására, annak végső és gyakorlati következményei sze­rint. Hasonlóan kötelezve vagyunk lelkiismeretünk követésére is az igazság megvalósításában, különösen akkor, ha az az örök üdvös­séggel áll kapcsolatban. Ezenkívül Isten akaratát is el kell fogad­nunk, amennyiben az értelmünk és a Kinyilatkoztatás számunkra azt megismerhetővé teszik. Az igazságra, a lelkiismeretre és az Istenre vonatkozó hármas kötelezettségnek a felismerése az a terület, ahol a jó katolikusok és a jó protestánsok felfogása legelőször összetalálkozik. Ezeknek a kötelezettségeknek a hűséges megőrzése egyesíti őket az alábbi a- lapvető vallási igazságoknak az elfogadásában is. 1. A jó katolikusok és a jó protestánsok egyaránt elfogadják, hogy Jézus Krisztus igazán Isten Fia és a mi egyetlen Megváltónk. Ez a megállapítás a keresztények táborát egy bizonyos körre korlátozza. Ezen a körön kívül állnak mindazok, akik kételkednek Jézus Krisztus Istenségében vagy tagadják azt. Akik úgy élnek, vagy úgy gondolkoznak, mintha teljesen függetlenek lennének Jézus Krisz­tus üdvözítő halálától. Azok is ki vannak rekesztve ebből a közös­ségből, akik tisztelik ugyan Jézus Krisztust, de csak a hősies erény példaképét látják személyében. Mégis mennyire nagy azoknak a szá­ma, akik ezen a határvonalon belül állnak, akik erősen hiszik, hogy Jézus Krisztus valóban az Isten Fia, aki azért öltött emberi testet magára, hogy a megváltást, és annak gyümölcsét, az üdvösséget minden evilágra születendő ember számára lehetővé tegye. Ez az alapvető egység megnyilvánul a három legfontosabb erény­ről alkotott felfogásban is: 1. a hitről: amelyről mindannyian egyaránt elfogadják, hogy az alapja és kezdete minden megigazulásnak és minden üdvösségnek; 2. a reményről: amennyiben mindannyian vallják, hogy Krisztuson kívül nincs üdvösség, és benne található meg a "megvál­tás teljessége"; 3. a szeretetről: amely az akaratunkon, érzelmeinken, cselekedeteinken és szenvedéseinken keresztül megnyilvánuló sze­

Next

/
Thumbnails
Contents