A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-11-01 / 11. szám
19 be a betegnek. A föladat emberfölötti és Isten minket választott azt megoldani. Főként két okból kell hozzá a tőről metszett apostoli lélek, vagyis olyan, akiben tökéletes a felebaráti szeretet. Először azért, mert a kegyelem bőségét csak az ilyen lélek kapja meg. Ezzel a tétellel kezdtük az elmélkedést. Jézus erejének teljét csak barátainak közli, márpedig az ő legjobb barátja csak az lehet, aki az embereknek is legjobb barátja. Másodszor azért kell a szeretet, mivel csak az adja meg az értelemnek a helyes, a tiszta apostoli látást, a finom valóság-érzéket, amely biztosan irányítja a cselekvést. Isteni világ- politikát kell most csinálni, ehhez pedig megfelelő politikai érzék kell, amelyet egyedül a nagy szeretet adhat. Az eredeti Evangélium. Olyan az élet most, amilyen a föld volt a teremtés kezdetén: kietlen és üres. Ha akkora a pusztulás, mint ma, nyilván ütött az új teremtés órája. Az elsőt Isten maga végezte, a másodikhoz apostoli közreműködést kíván. Az alaktalan, magát emésztő tömegnek formát kell adni, olyan kultúrát, amelyet nem is kíván, mert kopottnak és elavultnak látszik előtte. Igen, a mai Európa nagy része azért pogány, mert megúnta a kereszténységet, de nem az igazit, hanem azt a felemást, amelyet látott. Itt újra kell hirdetni az E- vangéliumot a maga eredeti gazdagságában, életadó hódító szépségében, mert csak az lesz valóban az örömhír, amely pünkösdi viharral győzi le a pokoli tűzvészt. Istenhez, a teremtő létforráshoz kell visszaterelni az egész földi életet. Ámde ehhez nem elég csiszolt elmével bizonyítani Isten létét. Az emberek erre azt mondják, amit Fülöp kért Jézustól az utolsó vacsorán: Mutasd meg nekünk az Atyát! Ne szavakat, ne tételeket, ne tudományt árulj nekünk, te keresztény apostol, mert a szóval már torkig vagyunk, de mutasd meg az élő Istent, a mindenható erőt, aki legyőzi a bennünk lakó Sátánt. Erre a kihívásra csak úgy lehet válaszolni, amint Ágoston tanítja: Aki szeret, tudja milyen a szeretet, és aki ezt látja, az látja az Istent. Ez a perdöntő, ez a diadalmas, minden homályt legyőző Isten-érv, amely után sír a világ. Ezt várja, ezt sürgeti, mert csak ez tudja fölemelni a feneketlen nyomorból, amelyben oly veszettül vergődik. Nyomban hinni fognak Istennek, mihelyt meglátják a szeretet csodáját, mert mindenki hisz barátjának, aki Jézus nevében, Jézus Szívének erejével tisztán és őszintén szereti őt. Miért sorvadt el annyira a hit a hajdan keresztény Európában? Talán azért, mert az új tudomány megdöntötte a hit tudományát? Nevetséges gondolat! A föltámadás tényén még az Isten sem uid változtatni,
