A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-10-01 / 10. szám
40 A Vatikán sajtóirodája június 6-án tette közzé XIII. János pápa lelki végrendeletét és írásban foglaltutolsó akaratát. A végrendelet első szövegét még 1954-ben fogalmazta meg a Szentatya. Mint velencei pátriárka 1957-ben kiegészítést fűzött hozzá, majd 1959 decemberében, Castel- gondoltában és 1961 szeptember 12-én újabb mondatokkal egészítette ki. XXIII. JANOS PÁPA lelkivégrendelete Velence, 1954. június 29. "Lelki végrendelet, végső akaratom. Elérkezve a pillanathoz, amikor ismét jelentkezem az egy és há- romságos Úristen előtt, aki teremtett, aki megváltott, aki papjának és püspökének akart, aki végtelen sok kegyelemmel halmozott el, az ő kegyelmébe ajánlom szegény lelkemet; alázatosan kérem, bocsássa meg bűneimet és elégtelenségeimet; felajánlom neki azt a kevés jót, amit segítségével elvégeznem sikerült, még akkor is,ha tökéletlen és méltatlan az ő dicsőségéhez, a szent egyház szolgálatához, hogy testvéreim épülésére szolgáljon, szüntelenül könyörögve hozzá, hogy úgy fogadjon engem, pünt jó és kegyes atya, szentjeinek társaságában, az örök boldogságban... Csekélységem és semmiségem érzése mindenkor a legjobb társaság volt számomra. Igyekeztem, hogy alázatos és nyugodt legyen a magatartásom és legnagyobb öröm, amit megengedtem magamnak az volt, hogy folyamatos engedelmességgel, a lelkek iránti szeretettel és Krisztus, a mi Urunk uralmához való ragaszkodással végeztem el mindenkor legjobb tudomásom szerint a kötelességemet... Szegényen születtem, de tiszteletben álló és alázatos emberek gyermekeként és különösen hálás vagyok azért, hogy szegényen halok meg, miután egyszerüés szerény életem különböző körülményeinek megfelelően szétosztottam a szegények és az engem tápláló szent egyháznak mindazt, ami papságom és püspökségem évei alatt a ke-
