A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-10-01 / 10. szám
17 A szeretet filozófiája. Valaki egyszer nagyon bölcsen mondta: a szeretet bennünk áhítat a személyiség iránt. Az egyetlen teremtő erő, amely tudatra ébreszti és kibontja az emberi személyt. A személyiség ui. mindaddig alvó gyökér marad, amíg a szeretet melegétől ki nem hajt. Az ember azért valaki, mert hasonlít Isten lényegéhez. A véges lét határai között olyan, mint az Isten: meg tudja valósítani magában emberi módon azt a legfőbb értékét, amit a hittudomány tiszta tökéletességnek nevez. A színjó ez, aminek fogalmában vagyis lényegében nincs semmi fogyatkozás, s ezért magában és magáért érték. A többi javakat a haszon vagy élvezet miatt keressük, de a szeretet önmagában olyan jó, hogy semmi vagyonnal vagy előnnyel fölmérni nem lehet. Többet ér mint maga az élet, mert egyedül a szeretet ad neki értelmet. Nem lehet megvenni és megfizetni, a szívünket kell adnunk érte, ha bírni akarjuk. Aki arra nem hajlandó, hitvány és rossz ember, és a magyar találóan haszontalan, semmi- rekelő embernek nevezi. A szeretetben magáratalál a lélek, fölismeri igazi mivoltát és súlyos lesz tőle a szív, mint az arany. A szeretetben otthon van, elemében érzi magát, a valóságban és teljességben, mert aki a szeretetben van, Istenben van és Isten van benne, jelenti ki Szent János. Megtalálja igazi énjét és kitágítja magát a végtelenbe és bemegy az Istenbe. Éppen azért csodálatos titok a szeretet, mivel annyira közel van Istenhez az, aki barátságát élvezi. Belőle születik az isteni öröm és a minden fogalmat meghaladó béke. A szeretet a szabadságból fakad. A lélek szabad cselekvésben alakítja és fejezi ki magát és amikor erkölcsi értékről van szó, az akarás sugározza át még a gondolkozást is. Aki helyesen ítél, már jórészt helyesen akar is, és a sokszor ismételt rossz cselekvés megtéveszti a gondolkozást. Am a szabadságot csak a jóra szabad használni, mert a teremtő a rosszra nem adhat szabadságot. Amikor tehát szeretni akar az ember, a tudat középpontjában, egész valóságában mutatkozik meg a személyiség és természete szerint hatalmában tartja magát. Mindebből világos, miért mondja Szent Tamás, hogy a szeretet a lélek legfőbb szenvedélye, azonban egész lényegét ezzel még nem határoztuk meg, mert azt csak akkor látjuk igazában, ha a tárgyát is fontolóra vesszük. A szeretet teológiája. A kinyilatkoztatásból tudjuk: egy az Isten, de nem magányos, mert egyúttal három személy, három valaki van az egyetlenegy Istenségben. Ebből pedig nyilvánvaló, hogy közösség nélkül
