A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-10-01 / 10. szám
6 Virágh Andor S.J. Az egyetértés Van egy erény, amelynek a latin neve: concordia ( olvasd: kon- kordia). Ezt az erényt a magyar nyelv rendszerint így nevezi: egyet - értés. De az "egyetértés" tulajdonképpen két dolgot is jelenthet: egyet— egyfélét... ugyanazt érteni, pontosabban mondva: egy véle- ményenlenni. Az "egyetértés"másik jelentése: egyetakami, ugyan- aztakami. Ebben a második érte lemben be szélünk most a "concordia" erényéről, ami mindenekelőtt a "szívek" vagyis akaratok megegyezését jelenti valamilyen dologban. / ^ * * Az Ur Jézus mondta: Minden magaban meghasonlott ország elpusztul, és a város vagy ház, mely magában meghasonlott, fent nem állhat" (Mt. 12, 25.) A "meghasonlott országban" mindenki saját akaratát törekszik megvalósítani, nem törődik a másik akaratával, tehát nincsen "egyetértés", közös akarat a közös célok megvalósítására. - Ugyanez vonatkozik a "magában meghasonlott városra vagy házra" is: a közösségben élő személyek akarata egymással ellentétben áll. Senki sem törődik a másikkal: "megy a maga útján", hogy saját, egyéni céljait érje el tekintet nélkül mások érdekére vagy akaratára. Es az eredmény? Maga az Ur Jézus mondja: elpusztul... nem állhat fent". Tehát az "egyet-nem-értés" magában hordja a halál és pusztulás magvait. De ennek ellentéte, az egyetértés, éppen azért, mert a pusztulásnak és halálnak is ellentéte: erőt, fejlődést és életet jelent. Sz. Jeromos így fejezi ki: "Az egyetértés akis dolgokat növeli, az egyenetlenkedés pedig a legnagyobbakat is szétszórja". Sokkülönbizonyítékranincs is szükségünk, hiszen a gyakorlati élet mutatja: mi az, ha "egy szívvel és egy lélekkel" dolgozunk együtt, és mi az, ha nincsen "egységes akarat". Mindig erény az egyetértés? Mondhatjuk-e azt, hogy az egyetértés mindig erény? Nagyon gyors felelet volna, ha azt mondaná valaki, hogy igen. Miért? Tegyük LELKI ELET 20.
