A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-09-01 / 9. szám

39

valamilyen idegbaj van, melyen egy lelkiismeretes és hozzáértő orvos is fog esetleg segíthetni. Mindenesetre ezek vakon engedelmeskedjenek gyóntatóiknak a bűnök megítélésében, mert maguk nem képesek ily állapotban helyesen ítélni.

A lelkiismeret világos szavát kötelesek vagyunk követni, mert világosan tudatja velünk Isten akaratát. Akkor is, ha az a szó tudtunkon kívül véletlenül téves lenne. Ha tévesen ugyan, de határozottan azt mondja lelkiismeretem: ma, húsvét hétfőjén köteles vagyok részt venni a szentmisén, vétkezem, ha elmulasztom. A gyónásban elég ezt mondanom: egy alkalommal nem vettem részt az ünnepnapi szentmisén.

Aki mindig hallgat a lelkiismerete szavára és aszerint cselekszik, azt lelkiismeretes embernek nevezzük. Igen nagy dicséret! A lelkiismeretes emberek a kormányban, hivatalban, családban, mindenütt egyformán nagy értéket jelentenek. Lelkiismeretes emberre bátran rábízom ügyeimet, vagyonomat, hírnevemet. A lelkiismeretlen ember viszont csapás és veszedelem az államra, családra nézve. Lelkiismeretlen embertől nincs biztonságban vagyonunk, jogos érdekeink, hírnevünk, sőt életünk sem.

XI. Hús fölhívta a püspököket és papokat, hogy "közös munkával úgy alakítsák a hívek lelkiismeretét, hogy a magán és nyilvános é- let minden helyzetében képesek legyenek önállóan megtalálni az a- dódó problémák keresztény megoldását. " Ezen a nagy föladaton nekünk magunknak is állandóan kell dolgoznunk. Iparkodnunk kell az erkölcstan mélyebb ismeretébe behatolnunk, olvasás, szentbeszédek hallgatása, és főleg a lelkiismeret szavának hűséges követése által. A cél: eljutni odáig, hogy elvünk legyen: lelkiismeretem világosan szóló szavát követem, ha akár az egész világ is a rosszat vallaná és dicsőítené.

Rendkívül fontos, hogy a gyermekeket és ifjakat ráneveljük a lelkiismeretességre. Arra, hogy Istent Urnák és törvényhozónak elismerjék, kinek kötelesek mindig és mindenben engedelmeskedni; hogy különbséget tudjanak tenni az erkölcsi jó és rossz közt; hogy magukis belássák, szabad-e vagy kell-e ezt vagy azt tennem. Azért, ha kérdeznek, viszont kérdezzük: hát te mit szólsz hozzá? Jó ez vagy rossz? Miért?

A gyermek lelkiismeretének képzését könnyen megzavarhatja és helytelen irányba terelheti a hangos propaganda, az őelőtte oly fontos és kedves film, televízió, a pajtás, a környezet. A gyermek lelke alakítható, mint a viasz; könnyen elhiszi, hogy nem a fölöttünk