A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-09-01 / 9. szám
19 nem-katolikusok. Mindez téves, durva és bántó hazugság volt! Azt hangoztatták, amita nem-katolikusok hittek, hogy a katolikusok vallják; egyáltalán nem azt, amit a katolikusok valóban hisznek. És milyen fönséges valójában az Egyház tanítása! Milyen csodálatosan szép és boldogító, ha valaki sajátjának mondhatja ezt a hitet! "És így lettem én katolikus" - ezt várnák most tőlem, ugye? De nem így történt. Még túl konok és keményfejű voltam. A katolikus hit igazságai közt volt három, amelyeket még mindig nem voltam képes elfogadni:- Imádkozni a halottakhoz és a halottakért. - Lehetetlenség hinni!- Tisztítótűz. - Lehetetlenség hinni!- Szentgyónás. - Lehetetlenség hinni! Ha ezek nem lettek volna, már házasságom első hat hónapjában katolikus lettem volna. Akkor jött a szicíliai hadjárat. Számomra pedig Észak-Afrika. Majd a nem hivatalos hír, hogy férjem megsebesült. Valaki tudni vélte, hogy elvesztette a fél karját. A várakozásnak végtelenül hosz- szú napjai, - kétségbeesett kutatás a Szicíliából hozzánk áramló sebesültek karavánjában. A kínzó sejtelmek, amikor nem találtam köztük. És végül életemnek rombadőlése, amikor a távirat megérkezett: "Sajnálattal tudatjuk, hogy Lt. Arthur Ernest Cannon sebesülése következtében 1943. aug. 1-én 14 órakor elhunyt. " Két és fél év túláradó boldogság után - a semmi. Mégis: halhatatlan lelkem üdvösségének kezdete, katolikussá levésem, melyért ő annyit imádkozott életében, s melyet halálával nyert el. (Feltéve természetesen, hogy én úgy fogok élni, hogy kiérdemeljem az örök boldogságot.) Tisztítótűz. - Lehetetlenség hinni? Imádkozni a halottakhoz és a halottakért. - Lehetetlenség hinni? Már nem. Nincs többé idegenkedés. Nincs többé küzdelem a hitért. Csak mélységes meggyőződés van. Teljes lebomlás. Az ára: férjem élete. Sohasem fogom elfelejteni a következő hetek agóniáját, a szorongást, mely még most is elővesz néha, ha egyedül vagyok. De soha nem éreztem keserűséget, és ezért hálás vagyok Istenemnek. Rövid két és fél esztendő volt csupán. De több örömben volt részem ez a