A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-08-01 / 8. szám
38 vagy Katalin nagyszerű nyelvtehetség. Vannak kapott tehetségeim? Letagadjam? Ne vegyek tudomást a- zokról? Az igazság az, hogy ez vagy az a tehetség megvan valakiben. Ha valakiben vannak tehetségek (és ide tartozik minden, ha nem is kiváló tehetség), nem mondana igazat, ha tagadná azokat. Azonban az alázat, mint igazság és pedig teljes igazság, mást is követel: ne tulajdonítsad magadnak, amit kaptál. Ismerd el, hogy Istentől kaptad. Csak örülj annak, ha valamit kaptál Istentől és légy hálás. Es használd mindezt Isten szolgálatában, Isten dicsőségére és mások javára. Így fogsz mind jobban felemelkedni Istenhez. Szt. Ágoston mondja: "Más és más ez: felemelni magad Istenhez vagy felemelni magad Isten ellen. Aki Isten előtt leborul, azt Ő felemeli. Aki Isten ellenére akar a magasba emelkedni, azt Ó elveti". 3. AMI AZ ISTENÉ BENNÜNK. - Ez a test, a lélek, a kapott képességek és tehetségek és... még valami. A "jó", az erkölcsi jó, az erény, amit gyakorlunk. Hát nem én gyakorlom az erényt? De igen. Én gyakorlom és én igyekszem arra, hogy az erény állandó jó tulajdonsággá, mintegy második természetemmé váljék. De kinek a segítségével teszem? Gondolkozni és akarni sem tudnék, ha Isten nem adott volna képességet a gondolkozásra és akarásra. Azonkívül itt jön a kegyelemnek, a segítő kegyelemnek a szerepe. Szt. Pál mondja: "Ó (Isten) tett minket alkalmassá arra, hogy az újszövetség szolgái legyünk" (2. Kor. 3. 5.) - Tehát ami jó van bennünk, az az Istentől van. Nagy tervek és célok. Mindez vonatkozhatik egyéni életünkre: lehetnek bennünk vágyak, amelyek mozdítják a képzeletet, hogy tervezzen és mozdítják az a- karatot, hogy törjünk a nagy célok felé. Lehet, hogy az ilyen tervek családunkra vagy egy közösségre vonatkoznak. Szt. Tamás ezzel kapcsolatban egy külön erényről beszél, amely nagy dolgokat akar megvalósítani és amely erény a "nagyvonalú és magasba törő emberek" jellemzője. Erről az erényről mondja Szt. Tamás: "űz minket a nagy célok felé és erősíti az akaratot és elhatározást". De hozzá teszi: viszont az alázatosság feladata, hogy "fékezzen" vagyis hogy ne rendetlenül törekedjék valaki a "magasok felé", tehát hogy ne az önzés mozgassa az embert vagy a kevélység, saját dicsőségének keresése. Tehát helyes és krisztusi dolog nagy célokra törekedni, de éppen az alázat kiegyenlítő és fékező ereje biztosítja, hogy az ilyen törek-