A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-08-01 / 8. szám
LEVELEK A PÁLYAVÁLASZTÁSRÓL 7. 27 1963, jól. 10. Kedves Barátom! MÉG EGY utolsó levelet küldök ezen az úton. Utolsót nem azért, mert már nincs több mondanivaló a pályaválasztással kapcsolatban. Hanem azért, mert a többi kérdést valóban csak személyes levelezésben lehet érdemlegesen megtárgyalni. Ez a közvetlen levélváltás megindult mindjárt az első közlemény után, s ezentúl is nyitva áll minden érdeklődő számára. AZ EDDIGIEKBEN a hivatásnak sok szempontja került szóba és ezzel is kifejezésre jutott a tagadhatatlan tény: az élet sokrétű, sokoldalú, gazdag valóság. Aki azáltal próbál egyszerűsíteni, hogy szempontokat kihagy, csak becsapja önmagát és másokat. Örök veszélye az egyszerűsítésre vágyó embernek a fanatizmus: egy szempontnak erős kiemelése, hogy mellette a többi megszülik szempont lenni. A hivatás kérdését nem lehet leegyszerűsítve, fanatikusan megoldani. Ha mégis egységet keresünk a sok szempontban, egy nagyon sokatmondó jelképet találunk a Jelenések könyvének 2. fejezetében: "Akinek füle van, hallja meg mit mond a Lélek az egyházaknak: A győztesnek rejtett mannát adok és egy fehér követ, a kövön új név áll, amelyet más meg nem ért, csak aki megkapja". ISTEN MINDENKINEK szán egy fehér követ, amelynek jelentését csak az tudja, akit illet. A hivatásunk lényegében egészen személyes titkunk; azt a kapcsolatot, amely kialakul köztünk és életpályánk között, soha nem lehet egészen kifejezni. Kedvünk, képességeink és életkörülményeinkösszjátékában megértünk, megélünk egy értelmet
