A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-07-01 / 7. szám

34

MISSZIÓS IMASZÁNDÉK

DÉL-AMERIKA

ÜLTETVÉNYEIN

I. Helyzetkép Dé I -Amer i káró I.

Dél -Amerika vallási helyzetéről nem lehet röviden olyan áttekintést adni, mely a valóságnak megfelelne, mivel a kontinens különféle országaiban más-és-más a helyzet; sőt egy államon belül is a vidékek szerint különböző lehet, a város és a vidék vallási képe sokban eltérhet egymástól. Hogy csak egy példát hozzunk; Brazília egyes városaiban (Porto Alegre, Belo Horizonte) nem mondható kevésnek a papok száma; nagy központok mint Sao Paolo és Rio de Janeiro sem szenvednek nagyobb paphiányban mint hasonló európai nagyvárosok. Vannak azonban vidékek ebben az országban, főként az északi részen, ahol ez a hiány igen nagy méreteket ölt. Brazíliában mintegy hatvan millió katolikust 11, 309 pap gondoz. Hamis lenne a- zonban ebből azt következtetni, hogy 5, 378 hívőre jut egy pap.

Vannak azonban olyan adottságok ezen a földrészen, melyek általánosan fellelhetők. Főként a vidék bajai ilyenek. Kevés az olyan vidéki terület Dél-Amerikában, amelyekről azt mondhatnánk, hogy e- legendő pappal rendelkezik - csaknem mindegyik paphiányban szenved. Ennek következményeképp nagy a hitbeli tudatlanság ezeken a helyeken. A vidékiek hitoktatását az is megnehezíti, hogy a plébániák igen nagykiterjedésűek s a településeket hatalmas távolságok választják el egymástól. De nemcsak alacsony fokon van hitbeli ismeretük, hanem a régi pogányság feléledéseképp sok helyen babonás szokások pótolják a vallást, vagy pedig a szekták mesterkedésének esik áldozatul a nem egyszer könnyen befolyásolható dél-amerikai.

A bajt még növeli, hogy szaporulatuk is magas arányszámot mutat: magasabb mint bármely más világrészé. Az utóbbi harminc esztendőben százszázalékos volt s az 1930-ban százmilliós népesség ma meghaladja a kétszázmilliót. A lelkipásztorkodás csak rendkívüli segítséggel lenne képes lépést tartani ezzel a népességszaporulattal.