A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-07-01 / 7. szám
31 JEGYZETEK AZ ÉLETRŐL A mozi nem is olyan kis emberi produkció. A néző lefizeti a jegy árát, szórakozást keresve végignézi és hazamegy. A közönség veheti ilyen egyszerűen, a film készítői nem. A mozi egy nagyon összetett emberi összmunka eredménye és története visszanyűlik egészen az emberiség őstörténetébe. A mozi első szükséglete a "mese" vagy "történet". Az örök emberi mesélő-kedv primitív formájából átlép a vászonra. Az összes művészetágak képviselve vannak a vásznon. Nem kü- lön-külön, hanem egymásba szőve. Nem marad el az irodalom - sok mozikép irodalmi mű átdolgozása. Nem hiányzik a költészet, - a lírai igény, ha nem is olvastat költőket a közönséggel, kicsit feloldva szükséges a filmhez is. A festészet annyira átjárja a filmgyártást, hogy sokszor rá lehet ismerni egyes jelenetekre: melyik század melyik híres művészének kompozícióját és színkeverését másolták le. A szobrászat a maga plasztikus megjelenítésével elmaradhatatlan. A zene mint hangulatfestés és érzelmi hangsúlyozás sokszor több magánál a játéknál és minden esetben állandó háttere és kísérője. Az emberi el őadó művészet minden hatásos formája a legrégibb kortól napjainkig szerepel. A színpad a vászonra került, de kiszélesedett és merevségét elhagyta. A fizika, a kémia, az elektromosság, minden emberi technikai alkotás fontos szerepet kap. Még az építészet, a dekoratív művészet a filmről kilépve, magát a nézőteret is állandóan szemmel tartja. Cser László S.J. A mozijárok
