A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
29 ígéretét később többször is megerősítette. Kétezer év keresztény hagyománya, az evangéliumra és saját tapasztalatára támaszkodva, szüntelenül ébren tartotta és hirdette. Talán én is hálával ismerhetem el, hogy ezt az életforrást az Ur bennem is felfakasztotta? A JÉZUS SZIVE TISZTELET, ahogy Alacoque Sz. Margit a kereszténység felé közvetítette és az Egyház magáévá tette, szintén megújítja ezt az evangéliumi íjgéretet. 'Üdvözítőm tudatta velem, hogy - ami a világban élő személyeket illeti - meg fogják találni ennek a szeretetreméltó ájtatosságnak révén mindazt a segítséget, amelyre életállapotukban szükségük van... " i sten mindenkinek megadja az életállapotához szükséges kegyelmet. Elegendő kegyelmet ahhoz, hogy állapotbeli kötelességeit hűségesen megtegye, hogy állapotbeli kötelességei révénüdvözülhessen (ha a maga részéről nem tagadja meg a közreműködést). - A Jézus Szíve ígéretben nem erről a kegyelemről van szó, hanem valami többről. Nem csupán a minimumról, a lehetőségről, képességről, hanem könnyebbségről, kedvről, Isten akaratának hálás szereteté- ről. A "vízforrás", a kegyelem, a Szentlélek kiáradása elsősorban ezt a teljességet jelenti, és Jézus szívevágyaaz, hogy mindenkit készségesnek találjon a nagyobb ajándék befogadására. Aki csak a minimális kegyelemnek nyitja meg a szívét, az ingatag bizonytalanságban él; az üdvösség lehetősége azonban számára is nyitva áll. Ha nem csalódunk, ez az első ígéret a következő és hasonló kegyelmeket foglalja magában Jézus Szíve bensőségesebb híveinek: 1. Hittel, Jézusra hagyatkozóbelső látással meglátj ák azt, hogy az Üdvözítő személyes szeretettel hívja őket; hasonlóan (bár általában kisebb, névtelenebb szerepre), mint Abrahámot, Mózest, az a- postolokat, a szenteket hívta; ezt a hivatást persze nem csodás látomásokban keresik (főleg bizonyos női típusoknak van erre hajlandóságuk), hanem pontosan abban az életállapotban látják meg, amelyre a Gondviselés vezeti őket; az Isten személyes szeretete és hívása azonos azzal az ügyes-bajos életállapottal, amely az ő kizárólagos osztályrészük. 2. Megnyugvással, megelégedéssel, örömmel, az Elet Ura iránti bizalommal és hálával fogadják életüket és mindazt, ami vele jár: az örömöket, az egyhangúságot, a küzdelmeket, az ismeretlen jövőt, a siker boldogságát és a csapások fájdalmát.