A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-01-01 / 1. szám

2

ni. A mi homlokunkat is Krisztus keresztsége érintette, a bérmálás szentségében a Szentlélek templomává lettünk. Tudatunkban van-e állandóan, valljuk-e és éljük-e szüntelenül ezt a Jézushoz tartozásunkat? Allunk-e úgy ezen a szegletkövön, belefogózunk-e úgy, hogy az élet ki sértéseinek vihara lenem taszíthat róla? Nincs másban üdvösségünk: nincs öröme, célja, békéje, értelme az életünknek rajta kívül.

VÍZKERESZT UTÁNI VASÁRNAP

SZENT CSALÁD

SZENT CSALAD ünnepén, amikor az Egyház modem életünk legnagyobb veszélybe jutott,legszentebb intézményét veszélyben látva, annak helyreállítására buzdít bennünket, Sz. Pál levele mintegy lelket kínál ehhez a programhoz (Kolosszeiekhez, 3, 12-17):

"Mint Isten szent és kedves választottjai, öltsetek magatokra szívbeli irgalmat, jóságot, alázatosságot,szelídséget és türelmet. Viseljétek el egymást és bocsássatok meg egymásnak.... Amint az Úr megbocsátott nektek, ti is úgy tegyetek! Mindezen fölül pedig szeressétek egymást, mert ez a tökéletesség köteléke. S Krisztus békéje uralkodjék szívetekben, hiszen erre vagytok hivatva egy Testben ..."

Modem emberi életünk éppen ott, ahol gazdasági és technikai elő- haladást mutat, taszította a családi életet krízisbe. Felbomlottaka családi élet természetes védőbástyái. Az apa sokszor már nem az egyedüli kenyérkereső, - a feleség is munkába jár a családon kívül. A gyermek, éppen fejlődésének legfontosabb első évtizedében nélkülözi a családi tűzhely melegét, az otthon biztonságát. A legjobb gazdasági helyzetben, a legkényelmesebb környezetben élő családok statisztikája azt mutatja, hogy körülbelül minden harmadik házass ág zátonyra jut. A serdülő korban élő ifjúság kilengése, az ifjúkori bűnözések megrendítő mennyisége ugyancsak vészharang társadalmunk elhanyagolt családi élete fölött.

Amikora fiatal pár az oltár előtt azzal esküszik, hogy jóban-r ősz- ban hűségesek lesznek egymáshoz a halálig, akkor Isten tervei sze-