A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-06-01 / 6. szám

31

embereket a bűntől és magához vonja őket. Munkájában nem sajnálta a fáradságot és imát, beszédet és csodákat. És mit ért el mindezzel? Néhány félénk tanítvány, jámbor asszonyok kis csoportja követte Ót a keresztig. A tömeg itt-ott fellelkesedett érte, de nem tartott ki mellette, hanem azonnal elhagyta, amikor a történet komolyra fordult. A kereszten haldokolva távol állt attól, hogy elérje célját: minden teremtménykeresztségét, amin- denség megtérését. El kell ismerni, hogy nem Ó fejezte be művét, hanem az Egyház folytatja a megkezdett feladatot? Maga Jézus, amikor elment a földről, kudarccal távozott?

RÖVIDLÁTÓ gondolkozás, feleli a Krisztus titokzatos testének tana. Jézus nem távozott kudarccal, mert valójában nem is ment el a földről; Ó működik továbbra is titokzatos testében, az Egyházban. És annál csodálatosabb és istenibb a mű, mert ezt a kényes és tiszta feladatot a mi nehézkes és tisztátalan emberi kezeink által végzi el. De emberibb is ugyanakkor a teremtmény közreműködése folytán, hogy nyilvánvalóbbá váljék előttünk a mű istenemberi volta.

HASONLÓAN kell gondolkodnunk Jézus tanításáról is, melyet az Evangéliumból ismerünk. Jézus az örök bölcsesség, a fény mely megvilágosít minden embert. Azért jött a világra, hogy

világítson a minket körülvevő sötétségben. És mi marad utána, amikor meghal? Szinte semmi: néhány rövid beszéd, egy pár hasonlat és beszélgetés. Igaz, páratlan mélységű, örökké megindító és az értelmet túlszárnyaló hatalmas gondolatok. De sehol sem találunk pontosan felépített tant, teljes és részletes rendszert. A tanítások töredékesek, úgy hogy maguk az apostolok sem értik meg egészen. Jézus halála után még évszázadoknak kell eltelnie, míg a keresztény hitigazságok szigorú megfogalmazást nyernek, és ki tudná felsorolni mind a keletkezett vitákat! Nem fejezhette volna ki magát Jézus világosabban, nem takaríthatta volna meg évszázadok annyi fájdalmas küzdelmét, vitáját, he- rezisét és szakadását? Igaz volna, hogy nem Ó, hanem az Egyház csinálta meg tanításának az összefoglalását, rendszerét és katekizmusát?

ÚJRA AZTKELL FELELNÜNK, hogy nem! Mert amit az Egyház tesz, aztO^es egyedül 0 teszi az Egyházban. Ó az egyetlen mester, akinek azonban kettős tanítása van. Először úgy beszélt az emberekhez, hogy közöttük tartózkodott, azóta pedig úgy beszél hozzájuk hogy bennük tartózkodik; minden egyes ember lelkiismeretében és egy csalatkozhatatlan emberi tanítóhivatalban. Ha első tanítását önmagában nézzük, tökéletlennek látszik, csakhogy éppen nem szakíthatjuk el folytatá-