A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-05-01 / 5. szám
28 ország mindig úgy tekintett rá, mint a szerzetesi tökéletesség megtestesítőjére. 1221-ben halt meg egy másik szent szerzetes: Szomlenszki Sz. Abrahám. O is szigorú aszkéta életet élt. Az Oltáriszentség iránti nagy tiszteletből mindennap misét mondott, ami akkoriban nagy csodálkozást keltett. Kiváló szent írásmagyarázó és szónok volt. A helyi papság viszont üldözte és a fejedelem törvényszéke elé idéztette. A krónikás szavai szerint "elevenen akarták megenni őt". Eretnekséggel vádolták, de lévén a vidék legnépszerűbb lelkiatyja, valójában a papság féltékenysége vitte a bíróság elé. Szentbeszédei leg- gyakrabbana pokol kínjairól és az utolsó ítéletről szóltak. Magafestette ikonjai csak növelték beszédei hatását. Lehetséges, hogy beszédeihez túl sokat használt nem sugalmazott régi zsidó forrásokat, de, az is lehet, hogy az ellentét főleg az ő merész jövőbetekintése és ellenfelei szíik látókörű lelkisége között éleződött ki. A történészek úgy vélik, hogy az ő sajátságos tanítási módja nagy szerepet játszott a jellegzetesen orosz vallásosság kialakításában. Az orosz lélek kétségtelenül hajlamos arra, hogy figyelmét az ítéletre, a világ végére és a föltámadás utáni megdicsőülésre összpontosítsa. Ugyanakkor nem sok hajlandóságot mutat arra, hogy a hittitkok fölött elmélkedjen, mint a görög lélek, de arra se, hogy mindennapi életét Isten akarata szerint rendezze, ami a nyugat vallásosságát jellemzi. A 14. SZÁZADBAN az orosz egyház szent E1 ek (megh. 1378.) szentté avatásával nyilvánosan elismerte annak az embernek az érdemeit, akit mint eszményi püspököt, kiváló lelkipásztort, egyházkormányzót és diplomatát tisztelt. Szent Elek kormányozta a moszkvai királyságot egy gyengekezű herceg uralkodása majd az örökös kiskorúsága alatt. Nincs kizárva, hogy letért volna a kötelesség útjáról, ha nem élvezte volna nagy barátja Rad one ki Szent Szergiusz (1314-1392) támogatását. Szergiusz, eredeti nevén Bertalan, nagybirtokos családból származott. A család, birtokainak elkobzása után, Radonekben telepedett le. Szergiusz húszéves korában fölvette a szerzetesi ruhát és testvérével, Istvánnal a radoneki erdőbe vonultvisz- sza. Kis remeteségük hamarosan szent hellyé lett, ahol templomot emeltek a Szentháromság tiszteletére. Oroszországban azelőtt egy templom se viselte a Szentháromság nevét. Mikor testvére elhagyta, Szergiusz más tökéletességre törekvő lelkeket vett maga mellé. Ez volt a Szentháromság kolostor kezdete. Parasztok telepedtek a kolostor köré és munkálták a földet, amiből szinte gombamódra nőttekki a falvak. így vált Szergiusz az északi szerzetesség atyjává, mint korábban Teodóziusz a déliévé. Az általa alapított könyvtár egészen i
