A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-05-01 / 5. szám
14 részére feleségül kérte II. Henrik, bajor fejedelem szemefényét: Gizellát. Gizella az ártatlan szüzek pirulásával hallgatta a küldöncök szavait és szeme rajtfeledkezett pár pillanatig a követség egyik tagján. Ott áll a többi közt, inkább hátul, mint elől és mégis közülük. Gizellának nem az ifjú szép arca és daliás alakja tűnt föl, hanem átszellemült fényben sugárzó, tiszta tekintete. Gizella nyomban lesütötte a szemét.- Ennek az ifjúnak lelke közelebb áll Krisztushoz, mint a pogánysághoz! - gondolta és többé nem tudta elfelejteni az ifjút. És az ifjú sem őt. Két nagy lélek egymásra talált. Vajkra, a fejedelem fiára nem is gondolt. Am az atyja magához vonta, amikor elmentek a követek.- Leányom, országunk érdekei úgy kívánják, hogy férjhezmenj Gejza fiához: Vajkhoz. Mi a válaszod rá?- Mást szeretek - suttogta Gizella, - de szívem érzelmeit feláldozom hazám javáért. Legyen úgy, ahogy te akartad atyám. Egyet azonban mondok. Krisztust még hazámnál is jobban szeretem és csak úgy leszek Vajk feleségévé, ha felveszi a szent keresztséget. Ez a tudat megédesítette áldozatát. Azért, hogy egy pogány király megkeresztelkedjék, érdemes akármilyen nagy áldozatot hozni! >J< 5,'í 5[í Gizelláért újra eljött a fényes magyar követség, de most már azért, hogy hazavigyék királyi nászra a magyar udvarba. A követséget akkor már maga a kérő vezette: az István névre megkeresztelt Vajk. Gizellának nagyot dobbant a szíve, amikor jegyese elé lépett... Isten elfogadta áldozatát próbaképpen: mire képes hitéért, hazájáért, - de azután visszaadta neki azt, amit föláldozni kész volt. István hercegben fölismerte azt, akit első pillanatra megszeretett... O volt az az átszellemült arcú ifjú, aki első látogatásakor eltitkolta kilétét s hátul húzódott meg, mint a követség tagja. Amikor Gizella István hercegnek kezébe tette kezét, rögtön tudta, hogy vőlegénye szívében keresztény volt már régen, hiszen a szentek tüze ragyogott szemében már akkor is, amikor még Vajk volt a neve. # * * Gizella éppen az ellenkezőjét találta, mint amire lélekben hősié-
