A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-04-01 / 4. szám

26

talt fogadtatás, a vele való együttlét élményéhez; evangéliumi történetekre gondolunk; az emmauszi tanítványokra ("Maradjvelünk,Uram,, mert esteledik"), a viharzó tengeren hajózó apostolokra, Mária Magdolnára és más asszonyokra. Vagy pedig a keresztfához menekülünk, a "Győzhetetlen én kószálom" darabos kuruc imádságával, vagy az "Uram Jézus, légy velünk" finomabb versszakaival.

T

érjünk át a föntebb említett második tévedés (néha valóságos babonás hiedelem) helyesbítésére.

Jézus főképpen nem az evilági, a teljesen anyagias problémáinkban akar menedékünk, barátunk, megoldást hozó segítségünk lenni. Jézus Sz íve nem automata, amelyből imádság ellenében kipottyan a kért állás vagy pénzösszeg. A Jézus Szíve-kép nem valami talizmán, mely otthonunktól távoltartja a villámot, betörőt, tűzvészt, adőbehaj- tót. Azúr Jézus elsősorban komolyabb és rosszindulatúbb veszélyekre ígérte a pártfogását, olyan veszélyekre, melyek az ember örök életét fenyegetik.

Három szentírási szó jelöli meg őket; világ, ördög, bűnös kívánság.

"Világ" itt nem a természettudományok világát, nem Isten teremtését jelenti, hanem világias lelki beállítottságunkat. Ide tartozik: az anyagi jóléttel való folytonos törődésünk, az érzékiség felül - kerekedése bennünk, önmagunknak minden emberi és isteni fölévaló értékelése. Menedék ezzel a világgal szemben; bizonyos belső függetlenség.

Az ördögnek birodalma van a földön. Kárhozatra ítélt, de mégis erős birodalma. Akár közvetlen kísértéssel, akár emberi szervezetei révén, körülhálóz bennünket, szítja bennünk az Istentől való függetlenségünket, a világias szellemet. Szükséges, hogy Istentől való függésünket soha szem elől ne tévesszük.

A bűnös k í váns ág a saját rosszra hajló természetünkbengyö- kerezik; a világ kísértése meg a sátáni befolyás aztán felduzzasztja bennünk, és végzetesen beleveszünk a hármas bűnbe: a teljes elanya- giasodásba, az érzékiség bűneibe, a minden mást megvető és önmagunkat istenítő kevélységbe. Krisztus Urunk igen keményen és következetesen szállt szembe a hármas bűhnel; vagyonszerzés helyett szegény volt, érzékiség helyett szüzességben élt és éhezett, a világ Istene és Királya lévén szolga alakjában lett emberré. Aki menedéket kér nála az örök életét fenyegető veszélyek ellen, annak hasonló életbeállítottsággal kell őt keresnie.