A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-03-01 / 3. szám
42 fejét. A hatalmas és erős próféta arcán a megadó vonások mögött micsoda nyugalom és - öröm. Hogyisne? "A pusztában kiáltónak szava" útja végére ért, s Ura kitüntette őt a vértanúság dicsőségével... A pap most nagyon érezte a breviáriumnak szent, vértező erejét. Mennyire hozzájuk szól a holnapi ünnep! Újra felütötte könyvét s áhítattal imádkozta a himnuszt: Nagy Istenünk, ki bajnokid Jutalma, díja, dísze vagy, Törd össze bűnünk láncait, Kik ünnepeljük Szentedet. A bűnt kerülte, kínjait Erős lélekkel hordozó, Míg Érted adva életét, Örök jutalmadhoz jutott. Ezért ma esdve kérlelünk, A győzedelmes Vértanú Emlékére, hogy ünnepén Bocsásd meg néped bűneit! S az antifónavégén mély sóhajjal mondta el a könyörgést: ''Keresztelő szent János vértanúd és előfutárod tiszteletreméltó ünnepe, kérünk, Urunk, nyújtson hathatós segítséget üdvösségünkre. Ki élsz és uralkodói ... mindörökké. Amen. " Hirtelen imádkoznia kellett azokért, akik Keresztelő János kitüntetésében részesültek, de ajkáról valahogy inkább hálasóhajok, mint kérés röppent el, s azokért tudott hevesen könyörögni, akik itt lent most vívják meg nagy harcukat hazájukért és lelkűkért. (Folytatjuk) "Az Egyház legfőbb pásztora Jézus Krisztus helyét tölti be a földön és sokaktól kell kérnie, hogy osztozzanak vele gondjaiban, nehogy főpásztori kötelességeinek súlya alatt összeroskadjon....." XII. Pius
