A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-03-01 / 3. szám
26 csak az egyházi törvénykönyv lehet. A Codex Juris Canonici a 222-től a 229-igterjedő 8 kánonjában foglalkozik az egyetemes zsinattal, határozza meg, hogy csak a pápa hívhatja össze az egyetemes zsinatot és szabályozza azt is, hogy a zsinaton kiknek kell megjelenniökés kiknek van szavazati joguk. Akármennyire is keressük a magyar állami egyházügyi hivatal által propagált kifejezést, hogy "zsinati delegáció", az egyházi törvénykönyv idézett kánonjainak egyikében sem találjuk. Mindenegyes püspök, mindenegyes zsinati teológus személyére szóló meghívást kap a zsinatra. Nem azért jelenik meg a zsinaton, mert mint valami képviselőt, kinevezték és küldik, hanem azértkell a zsinaton résztvennie, mert a pápa a zsinatot összehívta. Ki küldte tehát a magyar püspököket Rómába? Talán a magyar egyház? A magyar katolikusok? Vajon a 17 Rómába hivatalos magyar prelátus közül csakugyan csak két megyéspüspök és egy zsinati teológus kapta volna meg a magyar hívektől a zsinatra szóló megbízást? Látjuktehát, hogy a zsinati küldöttség megjelölés ugyancsak hibázik. Hibázik abban, hogy a püspököket nem a hívek küldik, hanem saját főpásztori hivataluk erejében jelennek meg a zsinaton. De hibázik abban is, hogy a magyar püspököket, ha akarták volna is, a hívek akkor sem küldhették volna a zsinatra, mert az állami egyházügyi hivatala népi demokrácia elvének jegyében ezen demokratikus kívánságot nem vette volna figyelembe. A Csanádi püspököt, a szombathelyi püspököt és az egri apostoli kormányzót megérkezésük után rövidesen fogadta a szentatya, majd az ülésszak végén még egyszer elbeszélgetett a pápa a három magyar főpásztorral. AmintDr. Hamvas Endre Csanádi püspök a Rómában élő magyar papok találkozóján mondott beszédében hangoztatta; a legmélyebb benyomást a magyar egyház három főpásztorára a mindenünnen feléjük áradó nagy-nagy szeretet és szolgálatkészség tette. A zsinat egyetemes jellege. . 3 A ZSINAT első ülésszakán megjelent főpásztorok megoszlását tanulmányozva, azt látjuk, hogy a kereken számított 800 európai püspök mellett bekapcsolódott a zsinat munkájába E s zak-és Dél- Am erika ugyancsak mintegy 700 főpásztora. Ausztráliából és Óceániából 50 érsek ill. püspök volt jelen az első zsinati ülésszakon, míg a missziós egyházat mintegy 400 színes püspök szólaltatta meg a munkaüléseken. A zsinatnak ezen egyetemes jellege erősen kidomborodik a zsinat munkáját irányító ill. végző különböző szervek ösz- szetételében is. így a zsinati elnökséget alkotó 10 bíborost a pápa úgy válogatta össze, hogy az öt világrész legtekintélyesebb érsekei
