A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
II házak Világtanácsának, vagy aLutheránusok Világszövetségének - s ezekhez hasonlóknak. A katolikus Egyház egység-fogalmától természetesen itt is menekülnek s ezért az említett szervezetek hevesen tagadják, hogy valamilyen "egyházak feletti egyház" lennének s jellegük meghatározásakor jogi természetű megfogalmazásokat használnak - ezek természetesen alig érintik s nem is segítik elő a belső egységet. Az Egyház egységének ily sokfajta meghatározása, továbbá az a tény, hogy mindegyikük gyökerében veti el a katolikus egység-fogalmat - az első pillantásra reménytelennek tünteti fel az egyesülés, az igazi egység megvalósítható voltát. De ugyanekkor ez a felismerés jótékony hatást is válthat ki, amennyiben egyre szembetűnőbbé teszi az egyház megosztottságának képtelen voltát s egyre sürgetőbben ösztökéli legalább a jóakaratúbbakat, hogy kiutatkeressenekaz összevisszaságból s eljussanak arra az egységre, melyet Krisztus maga szándékolt Egyházának. De hogy ebből a felismerésből eredmény is fakadjon, rá kell döbbenniök, hogy a keresett egység a római katolikus Egyház egysége. Ez a rádöbbenés azonban egyedül a Szentlélek működésének gyümölcse lehet. Ezért int a januári imaszándék arra, hogy ezt a kegyelmet elszakadt testvéreink - főként a protestánsok - számára leesdjük, hogy ti. az egyház egységének vágya elvezesse őket Krisztus igaz Egyházának megismeréséhez. XXIII. JÁNOS PÁPA SZAVAI A ZSINAT MEGNYITÁSAKOR: "A második Vatikáni Zsinat megnyitásakor is, mint mindenkor, magától értetődő: az Úr igazsága örökre megmarad. Valóban, amint az egyik korszak követi a másikat, láthatjuk, hogy az emberek véleményei kergetik egymást és semlegesítik egymást. A tévedések gyakran és oly gyorsan tűnnek el, amilyen gyorsan keletkeztek, olyanok mint a köd a napfelkelte előtt. Az ember mind mélyebben meggyőződhetett arról, hogy az emberi személy méltósága és tökéletesedése, valamint a kötelességek, amelyeket ez magában foglal, mindenekfelett valók. Még inkább fontos az, hogy a tapasztalat megtanította az embert: az erőszak, amelyet mások ellen kifejt, a fegyverek hatalma és a politikai elnyomatás egyáltalán nem segítik azoknak a súlyos problémáknak a boldog megoldásához, amelyek kínozzák.” Es mivel ez így van, a katolikus Egyház a hitigazság fáklyáját felemelve, az egyetemes zsinat lehetőségei révén kívánja megmutatni, hogy mindenkinek szerető jó anyja ..."
