A Szív, 1961 (47. évfolyam, 2-9. szám)

1961-09-01 / 9. szám

34

átvette a rendkívül fejlett bölcseletet. Szertartásaink, egyházi ünnepeink, istentiszteleti ténykedéseink a zsidóságtól és a római pogányságtól átvett, megnemesített, "megkeresztelt" elemeket tartalmaznak. A pogány vallási ünnepségekből kiküszöbölte mindazt, ami helytelen, de megtartotta azt, ami nemes, fölemelő és az igaz Isten szolgálatába állítható. Mindebben hűen követte Sz. Pál világos elvét, amelyet a "Népek Apostola" így fogalmazott meg: "Vizsgáljatok meg mindent. A jót tartsátok meg, mindenféle rossztól azonban óvakodjatok" (1. Tessz. 5, 21-22.)

Európa megtérítésének kora.

Az Egyház felfogására nézve jellemzők azok az irányelvek, a- melyeket Nagy Sz. Gergely pápa (+604) írt az Anglia megtérítésére küldött hithirdetőknek: a pogány bálványoknak emelt szentélyeket nem kell lerombolni, hanem csak a bálványokat távolítsák el; magukat az épületeket azonban, amelyek eddig téves istenek tiszteletére szolgáltak, használják fel az igaz Istentiszteletére.

Az újkor missziói.

Ezer évvel később, amikor a nagy felfedezések korszaka után az Egyház addig ismeretlen világrészek népei közt kezdte meg az Evangélium hirdetését, a hitterjesztést világszerte irányító legfőbb római bíborostestület, 1659-ben, a Kínában működő hithirdetőknek ezt köti a lelkűkre:

"Ti magatok se törekedjetek arra, se azokat a népeket ne beszéljétek rá olyasmire, hogy szertartásaikat, szokásaikat és erkölcseiket változtassák meg, hacsak nincsenek szembeszökően ellentétben az igaz vallással és a helyes erkölcsökkel. Elképzelhető-e nagyobb képtelenség annál, hogy Franciaországot, Spanyolországot, vagy Olaszországot, vagy Európának más részét átültessétek Kínába? Ne ezeket honosítsátok meg ott, hanem a hitet, amely nemcsak hogy el nem veti, vagy meg nem sérti bármely népnek tisztességes szertartásait és szokásait, hanem kifejezetten meg is akarja azokat tartani. "

Századunk pópái.

Folytathatnánk idézeteinket korunk pápáinak: XI. és XII. Piusnak, valamint mostani Szentatyánknak a missziós-körleveleiből vett szemelvényekkel. Mind csak ugyanazt az elragadó gondolatot tükröznék, amelyet már Sz. Ágoston szeretett hangsúlyozni hitoktatásaiban és szentbeszédeiben: Krisztus Egyháza a hívekből, mint "eleven téglákból" épülő, minden művészi kőtemplomnál fenségesebb "élő Isten