A Szív, 1961 (47. évfolyam, 2-9. szám)

1961-09-01 / 9. szám

Van egy mondás, mely szerint a férfiember esze negyvenéves korában jön meg. Es egy elmélet szerint az ember húszéves koráig gyerek, aztán lelkes álmodozó harmincig, harminc és negyven között tervek, gyors munkaütem, keresgélés és küzdelmek között hánykolódó fiatal és negyvenéves korára kész ember, a- kinek tíz éve van, hogy alkosson, mert ötven év után a hanyatlás ideje következik.

Hogy így van-e az emberekkel általában, nem tudom, sok a kivétel, ami mást mond és túl sok kivétel nem támogatja ezt az elgondolást.

Ám ha egy évről beszélünk és kimondjuk azt, hogy SZEPTEMBER, föltétlenül arra a korszakra kell gondolnunk, ami asszonyok életében a húsz és harminc, férfiak életében a negyven és ötven között van.

SZEPTEMBER az év Érett hónapja. Nem szeszélyes, nem túl meleg és még nem hideg, a nap meleg de nem verejtékeztél, a természet érett és nyugodt komoly munkássággal teszi feladatát és hivatását.

SZEPTEMBER a Gyümölcsök hónapja. Nem a koránérő, hamar eltűnő gyümölcsöké, de a jóízű, gazdag aromájú körték és almák hónapja.

íme, figyelmeztet a SZEPTEMBER, itt van az idő, mikor a friss új rügyek levélbeszökése, a színes és hamar hervadó virágok után kicsit hosszabban, nagy türelemmel megérlelték a fák a gyümölcsüket. Sok rügy elpusztult, sok virág terméketlen maradt, sok gyümölcsbe féreg ette magát és megölte, vagy korcs és satnya lett, de most már, ami megmaradt, az érett, az jó, az kész.

SZEPTEMBERBEN jó, ha az ember föláll, nagyot lélegzik és belenéz magába: megfigyeli eddig járt útjait,eddig végzett munkáját és számon- kéri magát mindenki a maga módján arról, hogy mi lett az Újév ígéretéből, a tavaszi álmokból, nyári virágokból. SZEPTEMBERBEN már lehet látni mit ér nekünk ez az év s ha szeretnénk, hogy többet érjen, még van idő értékesíteni magunkban a rajtunk gyorsan átvágtató Időt....

Cser László S. J.

T