A Szív, 1961 (47. évfolyam, 2-9. szám)
1961-02-01 / 2. szám
43 Kétszázötven kilométeres sebesség. A mi annyira fejlett technikánk távolról sem képes olyan tökéletes működésű kábelrendszer megépítésére, mint amilyet valameny- nyien hordozunk magunkban. Ez a kábelrendszer a legkisebb ingert, ami a bőrünket éri, hihetetlenül gyorsan közvetíti az agyba, hogy a- gyunk csodagépezete ugyanolyan gyorsan "megparancsolja" nekünk a megfelelő cselekvést, amelyet az ingerület által továbbított hatás megkíván. Vegyünk egy példát. Amely pillanatban beledugjuk ujjúnkat a forró vízbe, hirtelenül vissza is rántjuk. Ez alatt a pillanat a- latt két idegműködés játszódott le:a hőmérsékletet érzékelő idegeinkben föllépő ingerület felfutott az agyba, az agyból viszont haladéktalanul jött - az izmainkat mozgató idegeink útján - az a hatás, amely karunk visszarántását hozta létre. Az érző idegek útján villámgyorsan továbbított ingerületet és a mozgató idegek útján az izomzatban létrejött hirtelen hatást "reflex"-nek nevezzük. Mindennapos cselekedeteink jó 90%-a ilyen reflex-mozgás. Az orvostudomány megfigyelései alapján az idegek másodpercenként átlag 70 méteres sebességgel viszik tovább az ingerületeket az agyba, vagy az agyból az i- zomzatba. Ha ezt a sebességet átszámítjuk a szokásos "óránkinti sebességre", kereken 250 kilométert kapunk eredményként. Vagyis az idegrendszerünk éppen olyan sebességgel működik, mint amilyet a világ legeszeveszettebb autóversenyein tudtak eddig elérni. A legbonyolultabb telefonközpont. Idegrendszerünk központja az a gyve lő. Ez a szürkésfehér, puha tömeg, amely öt, külsőleg is eléggé elhatárolt részből áll, egy elképzelhetetlenül bonyolult telefonközpont, vagy még inkább "vezérkari főnökség" egész testünk minden életmegnyilvánulása számára. Az agykéreg szürke rétegében összesen kb. 15 billió (vagyis 15 millió millió) sejt helyezkedik el. Ilyen felfoghatatlanul magas számmal csak a csillagászatban találkozunk. Hogy mégis valami fogalmunk legyen az agy-idegsejtek számáról, képzeljük el azt, hogy minden sejt egy-egy betű az abc-ből. Mármost, ha ezeket a betűket mind kinyomtatnánk, ugyan mekkora könyvet kapnánk? Nos: akkora könyvet nem lehetne előállítani 1 Mert kb. 15 millió vaskos könyvet töltenének meg az átlagos, ú. n. "lexikon-kötet" alakjában (vagyis 16-szor 24 centiméteres alak, 600 lap tartalommal). Hogy sejtelmünk legyen arról, hogy 15 millió kötet könyv mekkora tömeg, képzeletben rakjuk össze ezeket a köteteket olyan magas toronnyá, a- milyen magas a világ legmagasabb kőépítménye, az Ulm-i székesI
