A Szív, 1960 (46. évfolyam, 7-11. szám)

1960-07-01 / 7. szám

lényekre tekintettel — reájuk alkal­mazható volt. Hogy ez milyen gond­viselési terv lehetett, azt mi nem tudhatjuk. Ezt csak isteni kinyilatkoz­tatás tudathatná velünk”. P. Grasso felfogásával szemben P. Raimondo Spiazzi dominikánus atya lehetségesnek tartja, hogy a földön kívül lakó értelemmel biró lények ősszüleinktől származtak. A Lunik II. rakétának a Holdba való befuródásá- tól inspirálva cikket közölt az ,,Os- servatore della Domenica” cimü fo­lyóiratban, amelyben abból a hipo­tézisből indul ki, hogy az esetleg létező hold — vagy bolygólakók Ádámtól és Évától származhatnak. Ennek megfelelően ezeket a földön kivüli lényeket is — persze mindig hipotézisben beszélve — terheli az eredeti bűn. ,,Ha Jézus Krisztus az egész emberiségért halt meg — Írja P. Spiazzi cikkében — úgy fel kell tételeznünk, hogy a megváltás gyü­mölcseit a földön kívül lakó értelmi lények is élvezhették, mindenesetre olyan módon, amelyet mi nem ismer­hetünk. Mi csak azt tudjuk, amit Jézus Krisztus az üdvözités történeté­ben a mi világunkért tett. Ha a földön kívüli lények státusza megváltott természetű, úgy a megváltás magá­ban véve az Üdvözítő emberré való válása által ott épugy megtörténhe­tett, mint a földön, magában véve az Ige más területeken is testté válhatott, ott más alakot és más nevet vehetett fel. Szent Pál szerinti Krisztus uni­verzális primátusából az is követ­kezhet, hogy abban a másik világban a megváltás — ha ott megváltás szükséges volt — Krisztus által lett teljesítve. Hogy milyen módon? Ne kutassuk olyan sokat, mert akkor nem tévedünk.” Amint látjuk, a teológia előtt is egészen uj perspektívák nyílnak meg, ha feltételezzük, hogy egy másik bolygón értelemmel biró lények lak­nak. Az egyházi tanítóhivatal ebben a kérdésben még eddig nem foglalt állást — igy ez a terület egyelőre tág teret enged a teológusok vitáinak. De ezek a viták egy pontban meg­egyeznek: dogma sem nem állítja, sem nem tagadja azt, hogy egy másik csillagzaton értelmes lények léteznek, tehát minden katolikus saját maga alkothat magának erre vonatkozólag véleményt. 33 Teljes lényünkkel szeretni valakit, akinek sosem láttuk az arcát, sohasem hallottuk hangját: ez a kereszténység. Állni az ablaknál és nézni, mint hull a hó, miközben valami megnevezhetetlen öröm jár át bennünket. Titkos nyuga­lom lappang e különös percek mélyén, amit semmiféle földi gond fel nem kavarhat. íme, legszilárdabb mentsvárunk! Mert nincsen más mennyország, mint Isten szeretete, s a pokol sem egyéb Isten hiányánál. ★ Julien Green Ha egyedül lennék e földön, Isten akkor is elküldötte volna egyszülött Fiát, hogy keresztre feszítsék és megváltson engem. Mily felfuvalkodottság! — mondhatná valaki. Pedig e gondolat bizonyára megfordult számtalan igaz keresztény agyában. De, ki ítélt volna Felette, ki vesszőzte volna meg és ki feszitette volna szégyenfára? Semmi kétség: én. Bárki a föld kerekén el­mondhatja ugyanezt magáról. Ha kell valaki, hogy arculköpjck: itt vagyok. Ha kell egy római tiszt, hogy vallassa, egy centurió, hogy kigunyolja, egy hóhér, hogy keresztre szögezze az idők végtelenéig: itt vagyok, én leszek az! Vagy egy tanítvány, aki elárulja: én ... . S egy tanítvány, aki mindenekfelett szereti: Íme a legmeginditóbb, a legtitkosabb csoda: mert tudjátok meg. hogy ez a tanítvány is csak én lennék .... Julien Green

Next

/
Thumbnails
Contents