A Szív, 1960 (46. évfolyam, 7-11. szám)
1960-11-01 / 11. szám
3/ A családhoz nem kötött magános nők apostoli hivatása Kevesekhez nem kötötten Theodor Bővet orvos "Die werdende Frau" c. könyvében nagyon megszívlelendő témákat tárgyal, többek közt abból kiindulva, menynyire több és más veszély környékezi meg manap azokat a nőket, a- kik még nem, vagy egyáltalán nem jutottak a házasság révébe. Bővet nem a vallás szempontjából indul ki, nem is katolikus, de az igazi erkölcsiség alapvető elveit találja meg, mikor pl. így ír: "Egyszer már világosan meg kell mondanunk, hogy a házas ember, aki egy fiatal leánnyal nemi kapcsolatra akar jutni, gazember, a leány pedig, aki ilyeténképpen egy házasságba betör, súlyos szerencsétlenségnek teszi ki magát. Ha a házasságot a maga egész mivoltában nem érhetjük el, az egyedül helyes út a nemiségről való teljes lemondás. " Ez a lemondás azonban - fejtegeti - korántsem a nőiesség elfojtása vagy megtagadása. Éppen ellenkezőleg: a nőiességet kell kifejteni, de a maga új lehetőségeinek megfelelően. Nem szabad ugyanis felednünk, hogy a nőiesség, azaz a nő szeretetre vágyódása, küldetése korántsem csak a nemiségben nyilvánul meg, hanem az egész és teljes életben. A világnak nagy szüksége van olyan nőkre, akiket nem köt le a házasság, s akik éppen ezért nőiségüket mindenütt érvényesíthetik. Valóban, mi lenne a világból, ha kizárólag csak férjes asszonyok lennének? Mindenütt, ahol a szenvedés eluralkodik, szükség van a nőre, a gyakorlatban legtöbbször férjhez nem ment nőkre, akik segítő szeretetükkel csendben közbelépnek. A kisgyermekek első lépéseiket az életben óvónénik és tanítónénik kezén teszik meg, kórházakban, elsősegély helyeken többségükben nem férjnél levő nők segítenek. Hivatalokban, ahol mint gépírónők, titkárok működnek, laboratóriumokban, gyárakban, építkezéseknél mily sokan dolgoznak. Feladatuk nem a nőiesség megtagadása, hanem ellenkezőleg: ha komolyan veszik női hivatásukat, ennek hatása mindenen megérződik; hiszen - tudat alatt - tőlük nem csupán hivatásbeli készséget várnak, hanem emberi együttérzést, részvétet, megértést, oly sokszor nagyon is beváló, intuitív alapon nyugvó tanácsot, segítséget, derűt és lelki nyugalmat.