A Szív, 1960 (46. évfolyam, 7-11. szám)
1960-11-01 / 11. szám
II "Légy hű mindhalálig, és neked at' az élet koronáját." (Jel. 2, 10. A Jutalom PAP: Ma este sokkal vigasztalóbb dologról fogunk beszélni, mint az utolsó alkalommal. ORVOS: A túlvilági jutalomról, nemde?- Igen. Arról a szem nem látta, fül nem hallotta boldogságról, amelyet emberi értelemmel még csak felmérni sem tudunk, s amelyet Isten azok számára készített, akik szeretik Őt. (1. Kor. 2, 9.)- Mi fogja a legfőbb boldogságot okozni a mennyországban ?- Az, hogy Istent színről-színre fogjuk látni és Vele a teremtmények számára lehetséges legmélyebb életközösségre fogunk lepni. Ha itt a földön Isten remekműveinek látása, az Isten által alkotott természet titkaiba való behatolás oly esztétikai és szellemi gyönyörrel tud eltölteni minket, ha a zenei összhang, a színek pompája, az ízek élvezetessége oly nagyfokú élvezetet okoz számunkra, mennyivel nagyobb lesz boldogságunk, amikor magában a Teremtőben gyönyörködhetünk, az Ő szeretetét élvezhetjük, behatolhatunk a teremtett világ rejtelmeibe, világosan megismerhetjük az itt a földön csak sejtett hittitkokat, és az üdvözültek serege vesz körül minket, azoké a lelkeké, akik csak jósággal és szeretettel vannak eltelve Isten és egymás iránt.- Mennyire kívánatos ez a mennyei boldogság már akkor is, ha csak ilyen nagy vonalakban ismerjük!- Igen, s ha ez a boldogság csak tíz évig tartana, akkor is megérne minden földi áldozatot. De nem tíz, száz, vagy ezer évig fog tartani csak, hanem örökké. Nem kell félnünk attól, hogy valaki elrabolhatja tőlünk, vagy hogy gyengeségünkkel eljátszhatjuk!- Azok, akik a földi életben ismerték és szerették egymást, a mennyországban is egymásra fognak ismerni és szeretni fogják egymást? Nem fogja boldogságunkat csökkenteni, ha megtudjuk, hogy valaki, akit a földön annyira szerettünk, el kárhozott ?
