A Szív, 1960 (46. évfolyam, 7-11. szám)
1960-11-01 / 11. szám
PAP: Azjeddigiekból láttuk, hogy mit tudunk Isten létéről, a testet öltött Második Isteni Személyről, és Egyházáról, valamint kinyilatkoztatásáról, amelyben tudtunkra adta, hogy mi földi életünk célja, és hogy mi vár ránk a másvilágon. ORVOS: Ami a másvilágot illeti, szeretnék kissé bővebben hallani az Egyház tanításáról a túlvilági jutalmat és büntetést illetőleg.A jutalom elfogadásában ugyan általában nincs nehézségük az embereknek, de sokat hallottam már kételkedni abban, hogy valóban létezik-e a pokol is, a tisztítótüzet pedig a másvallásúak szinte kizárlólag katolikus kitalálásnak tartják.- Rendben van, kezdjük akkor mindjárta legnehezebben elfogadható igazsággal: az örökkétartó büntetés mibenlétének megbeszélésével.- Nemde ellenkezik Isten végtelen jóságával, hogy valakit örökre el taszítson magától ?- Isten végtelen jósága és irgalmassága bőségesen megmutatkozik abban, hogy Isten mindenkit az üdvösségre teremtetts mindenkinek megadja az üdvösség elnyerésére szolgáló eszközöket. Megmutatkozik abban is, hogy a legnagyobb bűnösnek is haláláig mindenkor hajlandó megbocsátani, sőt ezt a bűnbocsánatot rendkívül könnyű feltételekhez köti. Jóságának és irgalmának pedig valóságos csodáját vitte végbe, amikor érettünk emberré lett, s a keresztfán a leggyötrel- mesebb kínhalált szenvedte el, hogy bűneinkért az isteni igazságosságnak teljes elégtételt nyújtson s üdvözülésünket lehetővé tegye. A végtelen jóság és irgalom azonban nem terjedhet ki arra, aki Istennek ezt a végtelen jóságát és bocsánatát nem keresi, sőt el sem fogadja, hanem haláláig visszautasítja. Ezek számára Isten másik tulajdonsága: végtelen igazságossága érvényesül, miután Isten szere- tetét, jóságát és irgalmasságát önként elvetették maguktól.- De éppen ez a másik, leggyakrabban hangoztatott ellenvetés. A végtelenül igazságos Isten hogyan büntethet ilyen szigorú büntetéssel egy gyarló embert ? A Büntetés "Megméri téged a mérlegen, és könnyűnek talált." (Dán. 5,5.)