A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-03-01 / 3. szám
pad tetején, a reá irányuló ezer meg ezer tekintet pergó'tüzében, mint a szorítóban. Be akarja bizonyítani, hogy nyelvét ugyanúgy tudja használni, mint öklét. Amikor elfogadja a lázadás irányítását, tudja, hogy haditörvényszék elé kerülhet, s főbelőhetik, vagy hajója árbocrúdjára akaszthatják érte. Óva inti a tengerészeket az erőszak alkalmazásától. Helyette békés megoldást ajánl: az általános sztrájkot. Beszédét helyeslő kiáltások kísérik. Másnap reggel tizenötezer tengerész szünteti be a munkát. Az egész hajóhad mozdulatlanná merevedik. A hajók mélyén kihűlnek a kazánok, megállnak a motorok. Még a vezér cirkálóra is átragad a lázadás. A rádió és a jelzőberendezés a matrózok kezében van. A távírász szobája előtt egy kis különítmény áll őrséget. Copeman onnan adja utasításait, a tengernagyi hivatalnak pedig feltételeket szab a szolgálat fölvételéhez. A tisztek, akik szintén elégedetlenek a kormány zsoldot csökkentő rendeletével, tétlenül nézik a sztrájk lefolyását, amit az ökölvívóbajnok mesteri kézzel irányít. A megriasztott és nyugtalan minisztertanács nagy sietve tárgyalásra ül össze. A munkamegtagadás harmadik napján az újságok közlik a miniszteri döntést: - Hogy véget vessenek a lázadásnak, a felelős vezetők elhatározták, hogy nem csökkentik a tengerészek fizetését, a munkamegtagadókat nem vonják felelősségre, és soron- kívüli szabadságot engedélyeznek az egész legénységnek és a tiszteknek is! Az eredmény meghaladta a matrózok követeléseit. Copeman a- zonnal elrendeli a szolgálat fölvételét. Az egész hajóraj még aznap elhagyja Invergordont és a plymouthi kikötőben gyülekezik össze. Hatalmas tömeg szorong a rakpartokon és tapsviharral üdvözli a matrózokat. A kezek vörös zászlókat lengetnek. A kommunisták, noha semmi részük sem volt a sztrájk elindításában, sem az elért eredményben, a párt győzelméről beszélnek. A "Daily Worker" dicshimnuszt zeng a bátor sztrájkolókról, akik a proletár tömegek eredményes támogatása révén visszakozásra kényszerítették a kormányt. "Mi tengerészek, egy pillanatig sem szőttünk politikai terveket a sztrájk tartama alatt. A Daily Worker firkászai különben is csak az újságokból értesültek az eseményekről. A két civil kommunistát, akik Invergordonban az erőszak alkalmazására igyekeztek rávenni minket, a szó szoros értelmében elkergettük. S íme a kommünisták maguknak sajátították ki a győzelem dicsőségét!" - írja Fred. /959. ciui 23
