A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-03-01 / 3. szám
t FÖLDÜNKÖN több, mint 12 ezer különféle madárfaj ejti bámulatba az embert alakjával, tollazatának színpompájával, énekével, de legfőképpen kecsességével és biztonságával, amely- lyel a levegőben röpdösnek, vagy fölséges nyugalommal lebegnek. E fürge lények életében találunk egy sajátos tevékenységet, amely közelebbről szemlélve ámulatba ejt minket: az a művészet, amely- lyelamadarak fészküket építik. A fészek részben búvóhelynek, vagy lakásnak is szolgál, de elsősorban a tojások lerakására, kikeltésére és a fiókák felnevelésére készül. A Teremtő kifürkészhetetlen ösztönt oltott bele minden madárba, hogy az élet továbbadásának szolgálatában a legcélszerűbb módon cselekedjék, anélkül, hogy a madárka tudatában lenne annak, hogy a különféle tevékenységek: a tojás lerakása, kikeltése, a fiókák melengetése, etetése valójában milyen célt szolgálnak. Ellenállhatatlan belső ösztönzéssel cselekszik, mert így irányítja a belé oltott erő. Mihelyt csak kissé is megfigyelünk egy madárfészket, elá- mulunk, hogy oly egyszerű eszközökkel, mint a madarak lába és csőre, hogyan képesek ilyen utolérhetetlen művészettel építeni meg fészküket! A mesteremberek egész seregét megszégyenítik azzal az ügyességgel, amely- lyel tapasztanak, bélelnek, fonnak, varrnak, fúrnak, faragnak, szőnek, csakhogy ivadékuk életének biztosítására alkalmas hajlékot készítsenek. Emellett még "előrelátók" is, mert egyrészt fészküket rendszerint rej- tekben, ember és állat számára hozzáférhetetlen helyen építik, másrészt tollal, gyapottal, szőrrel, vagy más puha anyaggal bélelik ki, hogy gyenge fiókáiknak nyugalmas és melegbölcsőt biztosítsanak. A fészek helye és építésmódja egyes madárfajokra jellemző, és változatosság szempontjából kimeríti az összes elképzelhető lehetőségeket. Csak néhány példát mutatunk itt be a változatosság megs ej tetősére. Ki ne hallott volna arról, hogy A Btela 6