A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-10-01 / 10. szám
hívtak. Mindent megkíséreltek: tampont, szíverősítőt, injekciókat. Semmit sem használt! Nagai felvette az utolsó kenetet. "Nyugodtan halok meg - mondotta - semmit sem sajnálok. "Köszönet mindnyájatoknak, " - és e szavakkal elaludt. Különös dolog, másnap reggel úgy látszott, hogy a seb beheged, és a vér alvadni kezd. Egy héttel később a seb teljesen begyógyult. Nagai, aki még nem tudott felkelni, így szólt: "Mihelyt járni tudok, visszatérek Ura- kamiba. A munka vár ! Újjáépítés Egyesek azt erősitgették, hogy az atombombával elpusztított és sugárral fertőzött területen 70 év előtt nem indul meg az élet. A lakosok féltek visszatérni Urakamiba. Csak Nagai hirdette: "Én leszek az első, aki visszatérek oda. " Három héttel később észrevett egy nyüzsgő hangyabolyt: harminc nap múltán talált egy földi gilisztát és egy csatornapatkányt látott tovairamodni. Az égett mezőkön csakhamar kikelt a burgonya, s a növény szárán férgek jelentek meg. "Az emberek is elélhetnek itt, " vonta le a következtetést a doktor. Közel ahhoz a helyhez, ahol a régi háza állt, épített egy kunyhót, néhány bádoglemezt helyezett az éppen maradt falrészre. Elől két kő képezte a takaréktűzhelyet, egy fölötte függő üsttel. Mellette egy töröttnyakú régi üveg: a víztároló. Ruhája tengerész egyenruha volt, amit a hadsereg osztott ki a tönk- rejutottaknak-. Ez valóban nyomor volt ! Egyik nap látogatója jött. Nagai megjegyezte: " Ugyancsak szegények vagyunk, nemde? "Alig ejtette ki a szavakat, máris megbánta: A szegénységet fitogtatni, vagy a gazdagsággal dicsekedni, egyre megy! Ettől a naptól kezdve senki sem hallotta többé, hogy Naga: doktor szegénységét szóba hozta volna. Az orvosi fakultás, amelynek épülete tönkrement, három különböző helyen rendezkedett be. Nagai doktor, akit tanársegédi állásából tanárrá léptettek elő, kénytelen volt gyakran utazni. A rázós vonaton rettenetesen szenvedett, még sem mondott le az utazásról. ”1 vonaton, - tréfálkozott néha - minden figyelmemet arra összpontosí tóm, hogy (beteg hasamat védjem. " Ajánlották neki,hogy lakjék kórházban, ahol a legtöbb előadást tartotta. De a doktor kereken visz szautasította : " Nem hagyhatom el Urakamit. A lakosokkal együtt újra fel aka rom építeni. Hogy költözhetnék egy ragyogó pensioba, amikor másd 54 A Szí
