A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1959-10-01 / 10. szám

Ha az eddig mondottak alapján nem tudjuk megállapítani, hogy mi a lelki eredetű betegségünknek az indítóoka, vagy kiindulópontja, ak­kor rendszerint szükségünkvan ehhez a pszichiáter segítségére. Le­írjuk azért az általuk alkalmazott módszereket, amelyek segítségé­vel igyekeznek behatolni a lélek mélyébe, hogy felderítsék a tudat alá temetett eseményeket és vágyakat. Ezek egyikét-másikáttalán orvosi segítség nélkül is alkalmazhatjuk sajátmagunkra. Beszámoló Az első lépés rendszerint az, hogy az orvos leíratja a beteggel mindazokat az emlékeket - kezdve a gyermekkortól, vagy legalábbis a betegség fellépését megelőző időtől - amelyekben az illető heves érzelmi megrázkódtatáson esett keresztül, vagy hosz- szabb ideig tartó érzelmi feszültségben élt. Bekell számolnia arról is, hogy miként viselkedett ezekben a helyzetekben. Ez arra szolgál, hogy az orvos felfedezze a régi élmények és a jelen tünetek közötti képzettársítások kapcsolatát. Ha a leírásból nem világos, hogy milyen érzelmi élmények szolgáltak a jelenlegi betegség kiindulópontjául, akkor az orvos tovább kutat: Lélekelemzés A leírás azon részeiből, amelyek esetleg magukban rejtik a for­rást, az orvos kiragad egyes szavakat és arra kéri a beteget, hogy minden önbírálat nélkül, akár logikusnak tartja az összefüggést, akár nem, mondja ki hangosan, hogy a felvetett szavak folytán milyen gon­dolatok jutnak eszébe. (Szabad képzettársítás.) így esetleg kiderül, hogy milyen képzelettársítások felelősek a jelenlegi betegségért. A forrás és a betegség közti képzelettársítás létrejöhet valami külső hasonlóság folytán (fél valakitől, mert hasonlít egy fé­lelmetes személyre), de létrejöhet pusztán a viszonyban va­1959. október 39

Next

/
Thumbnails
Contents