A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-10-01 / 10. szám
így Magyarországon legfeljebb a lelkűk mélyén ünnepelték a rendi életükből kiforgatott jezsuiták ezt az évfordulót. Egyébként azonban minden külső ünneplés, sőt megemlékezés nélkül múlt el az évforduló napja. Amint Krisztus Urunk élettörténetében is a nagyszombat napja "csendes" és eseménytelen volt. Legfeljebb ellenségei próbálták a látszólagos diadal hazug örömével elhallgattatni nyugtalan félelmüket, amely eltöltötte lelkűket. A kommunisták farizeus-együttesének átmeneti diadala teljes volna, ha szabad földön sem emlékezne meg senki sem olyasmiről, a- mit otthon nem lehet szóvátenni. Azért tesszük mi szóvá ezt a jubileumot. Nem, mert a jezsuitákat akarjuk magasztalni. Ha tettek valamit a magyarság javára, azt nem az elismerés, magasztalás, vagy ünnepeltetés reményében tették. Avallás értékeire még adó magyarságnak azonban áldania kell Isten gondviselését azért, hogy a magyar jezsuiták "fekete seregében" egy sokoldalú és - kicsiny száma ellenére - hatékony munkásosztagot vezényelt ki a magyar nép örök érdekeinek szolgálatára. ”Mindent megújítani Krisztusban!" / Ez volt X. Szent Pius nagy jelszava. Es ez Magyarországon is időszerű volt. A századvégi szellemi ragály, a liberalizmus és a vallási közöny nálunk is igen éreztette hatásait. Vallási és erkölcsi téren állandó elsekélyesedés, amely főleg középosztályunk körében öltött aggasztó méreteket. Krisztusi elvek helyett a szabadkőművesség sátáni célkitűzései vették át a közélet irányítását. A sajtóra szinte teljes egészében a szellemi élet felelőtlen kalandorai tették rá kezüket, és eleinte csak burkoltan, később kihívó arcátlansággal rombolták mindazt, ami a magyar nép szemében mindig a legszentebb volt: hitét és erkölcseit. Egyetemi ifjúságunkat, a "liberális", vagyis a vallástól függetlenült egyetemi tanárok mellett főlega "Galilei-körök" kimondottan vallásellenes szelleme mételyezte meg egész életére. Szociális téren a pénz imádói szinte észrevétlenül a kapitalizmus vizeire terelték közgazdaságunk hajóját: a nagytőkések mindjobban szerveződő csoportjai, a maguk érdekeinek önző érvényesítésével néhány titkos gazdasági diktátor önkényének szolgáltatták ki az ország zömét, a mezőgazdasági és ipari munkásságot egyaránt. Míg az országnak egy töredéknyi rétege mindinkább gazdagodott, addig a szegénység mindenütt nőttön-nőtt, és nagyon sok esetben a nyomorig fokozódott. Az első világháború siralmas következményei nem hoztak üdvös magábaszállást, hanem még nagyobb mértékben elsötétítették szegény hazánk szellemi látókörét. 26 A Szív
