A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-10-01 / 10. szám
Aggódik értünk a Szentatya! "Aggódunk azok sorsáért, akik életük fenntartásának biztosítása miatt, vagy mert szülőföldjüket a vallásüldözés nyomorúságos helyzetbe juttatta, arra kényszerültek, hogy elhagyják hazájukat. Ennek következtében számtalan nehézséggel és jelentékeny megpróbáltatással kell megküzdeniük.,Szülőföldjüktől távoleső országokba kerülve,gyakran túl zsúfol t városokban, vagy a gyárak zajában kell élniük olyanoknak, akik egészen más életet szoktak meg otthon, őseik hagyományait követve. És ami még rosszabb, új életkörülményeik néha kimondottan ártalmasak és homlokegyenest ellenkeznek a keresztény erkölcsökkel. Ilyen körülmények között gyakran megesik, hogy sokan komoly veszélybe kerülnek és fokozatosan elidegenednek őseik gyakorlati vallásosságától. Továbbá, mivel a férj nem egyszer elszakad feleségétől és a szülők gyermekeiktől, elgyengül a családi élet köteléke. Azért biztosítjuk atyai támogatásunkról azokat a hozzáértő és buzgó papokat, akik Krisztus szeretetéből és az Apostoli Szék rendelkezései i- ránti engedelmességből vállalták az önkéntes száműzetést és semmi fáradságot sem kímélnek ezen gyermekeink lelki- és társadalmi gondozásában, hanem arra törekednek, hogy legjobb tehetségük szerint megvédjék érdekeiket. Teszik ezt azért, hogy a menekültek mindenütt érezzék az Egyház szeretetét,éspedig annál inkább,minél inkább rászorulnak támogatására. Hasonlóképen nagyörömmel kísérjük figyelemmel és nagyraértékeljük a különböző nemzetek dícséretreméltó törekvését ebben a fontos kérdésben. Ugyanígy tekintünk terveikre és vállalkozásaikra, amelyekkel u- gyanezek a nemzetek minél előbb kielégítő módon meg akarják oldani ezt az ugyancsak nehéz kérdést. Bizalommal reméljük, hogy mindezek a lépések nemcsak a menekültek nagyobbarányú befogadását könnyítik meg, hanem elősegítik a családi élet hel yreálIítását is, a szülők és a gyermekek boldog egyesítése által. Amint ezt kellőmódon megoldották, kétségtelenül lehetségessé válik majd, hogy eredményesen biztosítsák a bevándorlók érdekeit, és mindazt, ami a vallást, a komoly erkölcsöket és az anyagi biztonságot illeti, és ezáltal a bevándolók is javára válnak azoknak az országoknak, a- melyek őket befogadták." (XXIII. János pápa első körleveléből.) /959. október I