A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-02-01 / 2. szám
SteetdéláUí maCfdjcAok MAGYARORSZÁGI BOLDOG PÁL - Február 10. Magyarországi Boldog Pál dominikánus atya volt. A rendalapító szent Domonkos térítette meg, amikor Bolognában járt. Pál mester ekkor az egyetem tanára volt. Megtérése után belépett a domonkos rendbe, s 3-4 év múlva már rábízták egy külön magyar rendtartomány elindítását. Három társával Győrbe került. Öltönyük szokatlan volt a magyarok számára, de jámborságuk miatt megszerették őket, sőt három magyarországi fiatalember is csatlakozott hozzájuk. Átmentek Veszprémbe, majd Székesfehérvárra, ahol megalapították a domonkos rend első magyar kolostorát. Olyan nagy volt irántuk a lelkesedés, hogy a hivatások száma mind jobban nőtt. Az első bécsi kolostort is magyarországi domonkos atyákkal népesítették be. Boldog Pál ezután a pogányok térítésére gondolt, elsősorban a kunokéra, akik a mai Havasalföldön tanyáztak. Az első két missziós út nem sikerült. Végül egy kun fejedelem, Bare, hajlandónak nyilatkozott a kereszténység felvételére. 15. 000 alattvalójával bejött Erdélybe és megkeresztelkedett. IV. Béla erősen támogatta a domonkos atyák térítő munkáját, de 1241-ben jött a tatárjárás. A kun ellenállás és a magyarok szembeszállása is hiábavaló volt. A kunok közt mészárolták le a 60 misszionáriust, közöttük Pál mestert is, aki éppen az oltárnál kitartásra buzdította híveit. Vértanú Pált a "kunok apostolának" és ékesszólása miatt "a szó mesterének" is nevezték. BOLDOG JÁNOS - Február 24. II. Endre király uralkodása idején a ferences atyák Magyarországon is megjelentek és külön rendtartományt szerveztek. Első tartományfőnökük János testvér volt. Boldog János nem volt magyar, hanem francia családból származott: az akkori francia király öccse volt. Hosszú ideig élt Magyar- országon, és ott is halt meg 1240 körül. Életéből csak a csodákat ismerjük, amelyeket kortársai jegyeztek fel. Halottaiból feltámasz1959. február 35
