A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1959-09-01 / 9. szám

138 URAM, AKIT SZERETSZ, BETEG! zul meg az ember, s nem csupán a hit által... Amint a test lélek nélkül holt, úgy a hit is holt tettek nélkül... " (Jakab 2, 14-26.) Ennél világosabban senki se tudta volna megcáfolni a "hitújítók" vaskos tévedését, amelyet Szent Pál szavainak félreértése nyomán tanítottak, hogy ti. "A hit jócselekedetek nélkül is üdvözít. " Mi le­het ilyenkor egy kevély ember válasza, aki képtelenbelátni tévedését? Az, hogy kiszakítja a Szentírásból az ellene szóló lapokat, és lete- gadja, hogy azok szövege a Szentiélektől származik. Pontosan ez történt. Luther "szalmalevélnek" csúfolta Szent Jakab apostol levelét, és kitépte a Szentírásból. Azóta a protestánsok belátták már alapítóik végzetes tévedését, és a gyakorlatban inkább az ellenkező végletbe tértek át:buzgón gya­korolják a jócselekedeteket, azzal pedig, hogy ki mit hisz, nem so­kat törődnek. Szerintük "minden vallás egyformán jó", bármily el­lentmondásban vannak is egymással tanításaik. Szent Jakab levele is visszakerült a Szentírásba, sőt a második világháború után még a nagybetegek szentségének leírását is gondosan tanulmányozzák. Mi­vel azonban felekezeteikben nincs csalatkozhatatlan tanító tekintély, tovább bolyonganak az igazságok és tévelyek között. Újabban sok fe­lekezet lelkészei meg vannak győződve arról, hogy a gyógyító hata­lom (amelyet az Úr Jézus apostolainak és tanítványainak adott, hogy a kezdetben segítse őket az evangélium terjesztésében), minden lel­készt felhatalmaz a gyógyításra. Sok helyen megszerveztek a "gyógyító szolgálatot", amelyeken a közösség buzgó tagjai imádkoz­nak a betegekért, akik közbenjárásukat kérték, s a pap kézrátétel közben, vagy anélkül, szintén imádkozik értük. Isten a jóindulatú és jóhiszemű ember imáját mindig meghallgatja, ha lelke javára válik az, amit kér, s ennek következtében is, és a lélektani hatások követ­keztében is, egyesek visszanyerik egészségüket. Mi csak örömmel nézhetjük a protestánsoknak ezt az igazságkere­sését, s reméljük, hogy őszinte jóakaratuk egyszer valóban eljuttat­ja majd őket a teljes igazság ismeretére. Hiszen már közel járnak a nagybetegek szentségének felismeréséhez, és a szentek közbenjárá­sát és a Szűzanyához intézett, közbenjárást kérő imák hatásosságát sem tagadhatják, miután azt tapasztalják, hogy még saját hitközös­ségük buzgóbb tagjainak imája is milyen hatásos lehet Istennél! Adjunk azonban hálát Istennek azért, hogy minket megkímélt et­től a hosszas bolyongástól, és hogy a katolikus Egyház a kezdettől fogva tisztán megőrizte az Úr Jézus tanítását a nagybétegek szentsé­géről is.

Next

/
Thumbnails
Contents