A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-09-01 / 9. szám
A GYONASI TITOK 109 A gyánási titok Az Úr Jézus, aki azzal vígasztalt minket, hogy az Ő igája édes, és az Ő terhe könnyű, a gyónás elég súlyos terhét is nagyon megkönnyítette azáltal, hogy titkossá tette a bűnvallomást. A gyónási titoktartást a természetjog is megköveteli. Maga az Anyaszentegyház pedig a legszigorúbb törvényekkel, illetőleg büntetésekkel igyekszik a gyónási titkot biztosítani. Es valóban, az egész világtörténelemben 6-7 hitelesen bizonyított eset van csupán, amikor halálfenyegetésekkel kikényszerítették valakiből a gyónási titkot. Méginkább nagyrabecsüljük ezt a vonást a szentgyónásban, ha megfontoljuk, hogy ezzel szemben a világi törvényszékek milyen bántó nyilvánossággal dolgoznak, és hogy az újságok mily mohón kürtölik világgá az emberek legszégyenletesebb bűneit is. S ezen a nyilvános megszégyenítésen felül, a bűnöst még alaposan meg is büntetik, sőt talán halálra is ítélik. Ezzel szemben a szentgyónásban a gyóntató rendszerint még csak nem is látja a gyónót, nevét sem ismeri, bűnvallomását néhány pillanat alatt befejezettnek tekinti és mindörökre elfelejti, s büntetés helyett a legszörnyűbb bűnök alázatos megvallását is, jóságos buzdítás kíséretében,az irgalmas Isten bocsánatával jutalmazza meg. Mennyire tájékozatlanok azok, akik mégis rettegnek a gyónástól, és félnek visszatérni a katolil.„^ egyházba, mert még gondolni sem mernek arra, hogy bűneiket meggyónják. A gyónási titoktartás alá tartozik minden meggyónt bűn, még a bocsánatos bűnök is, valamint a bűnök összes körülményei és a bűntársak. Sőt ezenkívül még mindarról is hallgatnia kell a gyóntatónak, amit csak a gyónásból tudott meg, s aminek feltárása rosszul eshetnék a gyónónak, vagy bármiképen kárára válnék a bűnbánat szentségének. Mindezt nemcsak a gyónó életében, hanem halála után is titokban kell tartania. A gyónó erényeiről s Istennek kitűnő adományairól, amellyel őt elhalmozta, beszélhet a gyóntató a gyónó halála után. A gyónási titok magával a gyónóval szemben is kötelezi a gyónta- tót. Meggyónt dolgokról tehát a gyónáson kívül csak akkor szabad a gyónóval beszélnie, ha ezt a gyónó maga akarja, erre a gyóntatót felkéri, vagy kérdéseivel erre neki felhatalmazást ad. A gyónási titoktartásra nemcsak a pap köteles, hanem mindazok, akik a gyónásnál tolmácsként szerepeltek, vagy akik, akár akaratlanul is, meghallottak valamit a gyónásból. A gyónó azonban beszélhet másoknak saját gyónásáról.
