A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-08-01 / 8. szám
ALAZATOSSAG 41 ról Isten és felebarátunk iránt. Elmélkedjünk Istenről, aki a kegyelem által atyánk lett, felebarátunkról, akit az istengyermeki élet testvérünkké tett, Krisztus tagjává és a Szentlélek templomává vált. Akkor Istent nem szolgai meghunyászkodással, hanem gyermeki tisztelettel fogjuk kérni. Akkor felebarátainkat tisztelni fogjuk, mint mennyei polgártársunkat. Isten barátait, saját testvéreinket látjuk bennük. Akkor magunkat is tisztelni fogjuk, és szentnek tartani, nemcsak mint eszes teremtményt, hanem mint Isten természetfeletti képmását és fenséges szentélyét. Alázatosság Két erkölcsi erényre, a keresztény alázatosságra és tisztaságra különös figyelmet akarunk fordítani, hogy rajtuk bemutassuk az istengyermeki élet jellegét és szellemét. Ez a két erény a legszebb és legsajátosabb gyümölcse kegyelmi életünknek. A kereszténységen kívül alig ismerik és nem igen képesek felfogni. Egész sajátos és szoros összefüggésbenvan ez a két erény a természetfeletti élet titokzatos világával. Mikor a kegyelem révén természetünk megistenül, elszakadunk önszeretetünktől, nagyravágyá- sunktól éppúgy, mint a test ösztöneitől. Ezenfelül önmagunk iránti szeretetünket főképen ez a két erény teszi természetfelettivé. A természetfeletti önszeretetről pedig kell besaékíürík, ha már szóltunk a természetfeletti istenszeretetről és felebaráti szeretetről. Első pillanatra úgy látszik, hogy istengyermeki méltóságunkkal egyáltalán nem egyeztethető össze az alázatosság. Pedig ez tévedés.' Ha Isten annyira felemel, hogy saját természetének részeseivé tesz, azt tisztán kegyelemből és szeretetből teszi, nem pedig azért, mert megérdemeljük. Érdemtelenségünket pedig annál inkább érezzük, minél jobban megismerjükaz istengyermeki élet szépségét és fenségét. Minél magasabbra emel fel valakit az Isten, annál több oka van az alázatosságra. Kit áldott meg Isten nagyobb és több kegyelemmel, mint az Istenanyát? Es ki volt nála alázatosabb? "Magasztalja lelkem az Urat, és ujjongjon szívem üdvözítő Istenemben. Hiszen tekintetre méltatta alázatos szolgáló lányát: lám, ezentúl boldognak hirdet minden nemzedék. Mily nagy dolgokat művelt velem <5, a Hatalmas és a Szent! Irgalma az istenfélőkre száll, nemzedékről nemzedékre. Nagyszerű dolgokat művel karja erejével: szétszórja a szívük szándékában gőgösködőket. Uralkodókat taszít le trónjukról, de fölemeli az alázatosakat" - énekli a Szűzanya. (Lukács 1, 47-55.)
