A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-06-01 / 6. szám
kévalóságba nyúlik. Ez nem földi élet-halál kérdés csupán, hanem a mennyország-pokol sokkal égetőbb és fontosabb kérdése - az egész emberiség számára! Vitán felül áll tehát, hogy nemcsak hasznos dolog a vallást szóbahozni, hanem egy öntudatos katolikus számára egyszerűen lehetetlen azt szóba nem hozni! Krisztus világos parancsa: "Menjetek, tanítsatok minden népet!" nem csak az apostolokhoz és utódaikhoz szólt, hanem minden katolikusnak isteni küldetést ad, hogy körülményeihez képest hirdesse azt a csodaszép tanítást, amelyet Krisztustól kapott. Van azonban a vallásról való beszélgetésnek néhány szabálya, a- melyeket jó, ha szem előtt tartunk, ha azt akarjuk, hogy szavaink hatásosak legyenek, minden káros következmény nélkül. I. Tegyél szert biztos tudásra! Nagy kár származhat abból, ha egy katolikus olyan vallási igazságról kezd beszélni, amelyet maga sem ismer eléggé. Például összekeveri a szeplőtelen fogantatásról szóló tanítást a szűzen foga- nással, vagy a 7 éves búcsút azzal magyarázza, hogy az 7 évvel megrövidíti a tisztítótűzbeli szenvedést, stb. Senki sem mentegetőzhet azonban azzal: "En nem ismerem eléggé ezeket a dolgokat, azért jobb, ha szóba sem hozom a vallást." Minden valamirevaló katolikusnak kötelessége, hogy ismerje vallása tanítását és képes legyen világos választ adni legalábbis a gyakran felmerülő kérdésekre. Általános elvként kijelenthetjük: "Ha nem ismered annyira vallásodat, hogy beszélni merj róla, akkor vallásgyakorlatod sem öntudatos. " Azt pedig, aki nem öntudatosan gyakorolja vallását, hanem csak azért, mert környezete erre szoktatta rá, egy komolyabb belső kétely, vagy külső támadás könnyen leveri a lábáról, és így még üdvössége is veszélybe kerülhet! Ha tehát é- rezzük, hogy gyenge ezen a téren tudásunk, ébredjünk rá felelősségünk tudatára, hogy mind magunk, mind mások érdekében kötelességünk komolyan nekiállni hiányos ismereteink kiegészítésének. Erre a szentbeszédeken kívül a katolikus füzetek, könyvek és folyóiratok olvasása nyújt legjobban alkalmat. Minden országban találunk ehhez kitűnő és bőséges irodalmat, ha pedig magyarul akarjuk ezt megszerezni, a világ bármely tájáról megrendelhetjük a Szívet, amely kizárólag ezt a célt szolgálja. Ha pedig a könyvekben nem találunk választ kérdéseinkre, keressük fel a plébánost, vagy pap ismerősünket, és kérjünk tőle felvilágosítást. Vagy írjunk a Szív szerkesztőségébe, és onnan fogunk választ kapni levél, vagy cikk alakjában. 12 A Szív
