A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-06-01 / 6. szám
/It6 élei Mcujtj,Kéndéiei s / ÚJSÁGOLVASÓ emberek bizonyára emlékeznek még, milyen nagy lelkendezéssel írtak tavaly a sajtóban Heisenberg, a világhírű Nobel-díjas atomfizikus legújabb vizsgálatairól. Hosszú cikkekben iparkodtak megmagyarázni a kérdés jelentőségét: a nagy tudósnak hosszas munka után sikerült egy olyan újabb matematikai formulát, "világegyenletet" felállítania, amely az eddigieknél sokkal átfogóbban és egységesebben írja le az anyagi részecskék mozgását. Milyen nagy felkészültség és lángész kellett, hogy összedolgozzék a tudós életében. Fáradozásaiért elismerés illeti őt. - De legyünk őszinték: választ kaptunk-e ezzel emberi létünk igazán fontos kérdéseire? Aligha! Megbecsüljük a tudomány erőfeszítéseit, amikor szinte kiapadhatatlan energiájú atomerőműveket állítanak fel, amikor kiszámítják, hány millió évvel ezelőtt szakadt ki a Föld a Napból, amikor az orvosok évekkel meghosszabbítják az emberek átlagos életkorát, amikor felfedik az összefüggést a társadalom szerkezete és a technika fejlődése között, - de be kell látnunk, hogy mindezek nem nyúlnak elég mélyre és nem adnak választ a minket legközelebbről érintő problémákra. Ki ne tépelodött volna már azon, hogy mi életének az értelme?! Érdemes-e, és miért érdemes jónak lenni? Honnan jön és hová megy az ember? Mi lesz a halál után? Sokakat a rossz, a fájdalom, a testi szenvedés kérdése foglalkoztat, mások csüggedtségükben egy erős és megbízható egyéniség, maradandó erkölcsi értékek támaszát keresik. Sokaknak van ugyan homályos fogalmuk Istenről, de nem tudják, milyen is 0 igazában, hogyan lehet eljutni Őhozzá. Hány embert aggaszt a kérdés: Kiknek és milyen feltételek között bocsát meg az Isten? Mit tegyenek azok, akik a tökéletesebb életre törekszenek? És így sorolhatnánk még tovább. Aki ezekre a kérdésekre is választ ad, az igazán okos, bölcs ember. Az ilyen embert sokkal inkább kell becsülnünk, mint a többi, csak részlet-kérdésekkel törődő tudóst. A Szív
