A Szív Nagy Képesnaptára az 1954. évre (1953)

Népünk ünnepei

Népünk ünnepei

A MAGYAR ünneplő nép. Alig van nép, amelynek annyi igénye és talán annyi joga is volna az ünneplésre, mint a magyar. A sok hétköznap, a látástól -— vakulásig tartó munka után, jöjjön a vasárnap a nagymisével, amikor mindenki kedvére kiénekelheti magát; aztán jöjjön délután a szomszédozás, pincézés vagy jeles napokon az ünnepség a (( Szövetkezetben » vagy a « Körben »•—, ez a régi magyarok világa.

Aki a barázdán, a bölcsőn és koporsón túl alig látott, akit fojtogatott az adó, akiben sorvadva szunnyadt az emberibb emberség és a magyarabb magyarság vágya, most találni akar néhány, szivet-lelket kielégítő órát, az egész embert megújtitó perceket, amikor kiélheti lobogni akaró, elfojtott életörömét.

AMÍG ÉLTEK népünk ősi hagyományai és szokásai, addig ezek a mély, emberi vágyak csodálatos tisztasággal és művészettel teljesültek.

Amikor elközelgett a karácsony, megjelentek a zsuppfödeles kis házak vigasztalására a betlehemesek. A háborús években azonban már nemcsak a falvakban, hanem Budapest utcáin is lehetett látni betlehemes csoportokat. Megindult ebben az időben egy egészséges fölfrissitése a nemzetközivé vált pesti kultúrának. Húsvétkor pedig fölzendültek a húsvéti köszöntők,p ü n - kösdkor pedig megtartották a pünkösdölést. Ezek voltak a főbb vallásos népi szokások és játékok, amelyek sokféle változatban éltek a falvakban századokon keresztül.

De voltak szórakoztató népi játékok is. Egyik szebb volt, mint a másik. A magyar nép képzelete szülte ezeket. Rajtuk keresztül lehet meglátni, hogy mi a magyar észjárás, jellem és sziv. Egyszerűek és mélyek, mint az evangélium.

HA EGYSZER fölszabadul Magyarország, nagy feladat vár ránk: ezeket a népi kulturértékeket fölfrissiteni és átadni az utókornak.

Szent karácsony ünnepén megnyílt az ég, s lejött angyali szó mellett az Isten Fia. Maguk az angyalok köszöntötték elsőnek Betlehem kicsiny királyát. Dicsérték az Istent, békét hirdettek az embernek.

De az angyalok siettek a hirrel a közelben legeltető s nyájaik felett virrasztó pásztorokhoz is. S jöttek a juhászok, csordások, egyszerű, törődött, szegény emberek, hogy ők is dicsérjék Jézust, a jászolban fekvő Kisdedet. Ott imádták és köszöntötték ekkor már Jézuskát édesanyja, Szűz Mária és nevelőatyja, Szent József. Sőt régi szenthagyomány szerint egy tehénke és szamárka is ott lehellte rá a meleget.

66

A KIS JÉZUS KÖSZÖNTÉSE