A Szív Nagy Képesnaptára az 1954. évre (1953)
A jövő Magyarország ujjáépitői
KIRE EMLÉKEZTET AZ ÉRTELMISÉG ? A 20. század bírói termében vádlott ül a pádon. Vádolják az értelmiséget. Eljátszotta népszerűségét; tudását önmaga bálványozására, befolyását háború szitására használta. Ne álljunk a vádaskodók közé, hanem lássunk utána, merre a kibontakozás útja. Értelmiség van és lesz, értelmiség nélkül olyan a nemzet, — Kossuth Lajos hasonlatával — mint a sírja felé tántorgó vak óriás. S ha egyszer van, mi az ő hivatása? Az örök, az igazi értelmiségi munka mindig egy kissé az orvosé, a tanáré és papé. Az orvos gyógyít és megment az életnek; a tanár nevel és megment a műveltségnek; a pap megszentel és megment az Istennek. A többi értelmiségi munka mind hasonlatos ezekhez. Felméri a hegyeket és vizeket a mérnök, hogy eligazodjék és könnyebben érje útjai célját az ember. Peres ügyeinkben megvédi az igazságosságot gáncsoskodó ellenségeinkkel szemben az ügyvédünk és biránk. Gondolatokat ébreszt bennünk az iró, fellelkesit a költő, elragad a szobrász és festő. Kiirtja a vetések, szőllőpászták pusztítóit a gazdász s a bonyolult államviteli ügyekben eligazít az államférfi és az ügyvezetések zeg-zugában rendet tart a tisztviselő. Úgy áll az ember a behemót állammal és társadalmi kötelességekkel szemben, mint a vak a színskálával szemben. Az értelmiség dolga megnyitni szemünket! Az élet olyan, mint Afrika irdatlan őserdeje. Az értelmiség hivatása a tudás szekercéjét kezünkbe nyomni s a tudatlanságot kiirtani! Olyan a jellem és életszentség, mint a mexikói hegyekben rejlő aranyszemcsék. Az értelmiség kötelessége, hogy aranymosásunkhoz megszerezze nekünk a szitákat! Nos, ki a megváltói üdvrendben, aki felvilágosit, melenget, nevelget és Istennek hóditgat bennünket? A Szentlélek! Nagy Szent Gergely életében olvassuk, hogy a Szentlélek látható alakban, galamb képében sokszor ült a vállán és súgta fülébe a jobbnál jobb gondolatokat. A pápának Péter nevű diákonusa is látta ezt. És érdekes, éppen ez a Gergely pápa, az « utolsó római », a negyedik nyugati egyházatya lett Nyugatnak legnagyobb nevelője. Ő téríti meg az angolokat, hozza vissza az áriánus királyokat az Egyházba, telepiti le a barbárokat, alapit iskolákat, gyűjti a « gregorián »-t: egyszóval tesz mindent, amit az újjáteremtő és vigasztaló Lélek fülünkbe súg. Az igazi értelmiségi ember képe ő, az egykori magasrangú patricius, aki pápa létére — az utcán magyarázza a tömegeknek a kátét. 59
