A Szív Nagy Képesnaptára az 1954. évre (1953)

Magyar Kálvária 1953-ban

A SZÍNHÁZ A TÁRSADALMAT nevelő harmadik eszköz a színház volna. A rendszer első három esztendejében megtűrtek némi szabadságot. Akkor egy jobb európai filmet sokszor hónapokon keresztül játszottak a színhá­zak, viszont a kommunista filmeket egyszerűen mellőzte a közönség. Az utóbbi időben azonban a polgári művészet alig kerül szinre és a nézőtér jórészt üresen marad. A sok közül egy jellemző eset: 1951-ben a püspöki kart megalázó filmet hirdettek. Egyik városban három pap bené­zett polgári ruhában az előadásra és alaposan megrökönyödtek, mert rajtuk kívül öt főből álló közönség volt a nézőtéren. HA A KOMMUNISTA eszme ennyire nem tud gyökeret verni a magyar népben, joggal merül föl a kérdés: mi tartja fönn olyan szilárdan a mai politikai rendszert ? MAGYARFÖLDÖN midenki előtt világos a válasz: az ÁVO vagyis a politikai rendőrség, a rendszer legfőbb támasza. Ez gyakorolja Moszkva korlátlan uralmát az országban. A nyilvánosság előtt jóformán alig esik szó róla, de titokban erről beszél legtöbbet az egész nép. E rendőrség minden fölött áll és korlátlan szabadsága van a kormánnyal és a párttal szemben is. Azt fogja el, azt végzi ki, akit akar és senki számon nem kérheti, senkinek sincs módja felelősségre vonni. A párt és a nép egy­formán retteg tőle, de még a rendőrségen belül sincs senki biztonságban, ami különben a szovjet lényegéből következik. AZ ÁVO létszáma kb. 35.000 fő vagyis több, mint két hadosztály. E mellett működik az u. n. kék rendőrség, amilyen a polgári államokban is van. Az ÁVO a szadisták, a régi alvilág törvényesített szervezete; mind a tisztek, mind a legénység. Bőséges fizetést, kitűnő ellátást kapnak, amikor nagy tömegek valósággal éheznek. A magyar nép dicsősége AZ ÁVO 39

Next

/
Thumbnails
Contents