A Szív Nagy Képesnaptára az 1954. évre (1953)
Naptár
Satíóá JSoldogaáázong A búza keresztekben fekszik a letarolt földeken. Élő feliratként igazolják a föld hűségét és reményt ígérnek a tavaszi föltámadásra. A kukorica is nemsokára éretten és aranysárgán mosolyog az acélkék égre. A föld gazdag aranyainál kedvesebb fényű a szerény, sárga kukorica. Az égen felhők vándorolnak vigaszára a földi vándoroknak. Az égen vagy a poros utakon szebb-e vándorolni? Örök talánya ez a vándoroknak. A felhők mögül kitekint a fáradt aratókra és a fáradt vándorokra a Sarlós Boldogasszony. Nézi őket megértőén, amint dolgoznak, küzdenek, fáradnak és hálókat szőnek, mint a pókok. Valamit mond nekik a pókról. A pók soha nem vágja el finom hálójának tartó fonalát, nehogy remekműve a sáros földre hulljon. 0 ember, soha ne vágd el Isten kegyelmének ezüstfonalát, nehogy életed sötétbe zuhanjon. Nézd, a júliusi esti nap sugarai mint ezüstfonalak futnak az égről a földre. Látod ? Lelkileg hosszú, fehér kegyelem-fonalak futnak feléd, hogy belefogod zhass a Sarlós Boldogasszony kezébe. 15