Állatorvostudományi Főiskola - kari tanácsülés / Állatorvostudományi Egyetem tanácsülés 1962-1963
1963. április 26. - 1. Bejelentések - 2. Javaslat egyetemi tanári (docensi) kinevezésre - 3. Jelentés a kollégiumban folyó munkáról - 4. Egyebek - Meghívó - Jelenléti ív - Részletes ügyrend - Tájékoztató az Állatorvostudományi Egyetem kollégiumainak helyzetéről, munkájáról
- 3 szakmászeretetónak kollektiv segitőkoszségőnek fejlesztése, viselkedésének javítása adja. Egész nevelési célunk fő feladata, hogy kollégiumaink lakói mint kiváló kommunista szakemberek kerüljenek majd ki. , ' ' I- ■ ! 4*/ Kulturális kérdések, sport. Kollégiumaink kulturlis és sport élete az Egyetem életének szerves része. Az Egyetem KISZ szervezet munkatervében lefektetett programm szerint történik. Ettől függetlenül is megállapíthatjuk, hogy a kulturmunka összes területén az önálló kezdeményezés kezd kialakulni, /előadások szervezése, kollektiv szinház, mozi, muzoum látogatás, klub, zeneest, bál rendezése/ A kollégiumi munkatervnek megfelelően már mindkét kollégiumban szerveztünk előadásokat. Mindkét helyen az előadásokat élénk vita követte, mely a hallgatóság kulturális és politikai látókörét bővitette. Célunk a jövőre nézve, különböző neves emberek meghívásával a hallgatók sport illetve a művészet a tudomány iránti érdeklődés kielégítése. Kollégiumaink tömegsportja csupán a sakk, asztalitenisz és súlyemelésre szorítkozik, ezekben a sportágakban házi, valamint kollégiumok közötti versenykok vannak, a nyertesek könyv, színházjegy jutalomban részesülnek. Társadalmi munkában a hallgatóink szintén kiveszik a részüket a kollégiumon belül, valamint a KISZ keretében, illetőleg egyes Tsz-ck patronálásában. A Mária utcai első-évesek elmentek havat lapátolni, az ott kapott 1.4oo forintot a kollégium pénztárába adták. 5./ Kollégiummá válás. Kollégiummá szervezhető az a diákotthon, melyben a közösség, az önkormányzás kcszségének egy bizonyos szintjét elérte, eh ol biztosíthatók a nevelési, személyi, szervezeti és anyagi feltételek. Hogy egy diákotthon mikor éri el a kollégiumi szintet, arra egy általános "receptet” nem lehet adni. Nem csupán egy ne veié si gszköz meglétéről van szó, pld. rnagas-e a tcnnulmányi átlag, vagy végeztok-e társadalmi munkát, vagy tisz- ták-e a szobák. Ezeknek szemelőtt tartása szükséges és helyes, de végső soron az összes eredményt kell mérlegre tenni es értékelni, amit a hallgatók előrehaladásában, erkölcsi-politikai, világnézeti fejlődésében, az egész közösség arculatában, hangnemeken találhatunk meg és mérhetünk le. Ha érzékelni akarjuk ezt az eredményt, a nevelés egész folyamatának néhány legjellemzőbb eredményét kell keresnünk. Elsősorban mit kell értenünk az önkormányzat, az öntevékenység készségén^'S képesség kialakulsakor okkor beszélhetünk, amikor a közösség tagjai megtanulnak vezetni, illetve a saját soraikból választott vezetőknek engedelmeskedni. Vagyis amikor az egész közösséget közös társadalmi cél füti, amikor a közösség tagjai elértek az öntudathak ahhoz a fokához, hogy egyéni érdeküket a társadalom érdekei alá tudják helyezni. Amikor a közösség, vagy már megtanult a munkásosztály érdeke szerint gondolkodni és cselekedni. /Ha ugyan a közösség tagjai e gyénenként mind nem is gondolkodnak a fentiek szerint, de az egész közösség alapvető magatartását ezek az elvek irányítják, leküzdve egyesek esotic ge s ellenáll ás át. / A szocialista öntudatnak ezt a fokát, azt a szintjét ólért diákotthoni közösség kollégiummá válhat.
