Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvos-tudományi Kar - kari tanácsülés, 1950-1951
1951. február 9. - 1. Elnöki bejelentések
- 8 J »raélyzet a nyilvánosság előtt megróná* továbbá kéri, hogy a tanszemályzet tagjai szorosabb kapcsolatot létesítsenek a hallatokkal, Kéri* hogy a hiányzási lapokat szorosabban ellenőrizzék és a notórius hi- i ányzokkal szemben kíméletlenül Járjanak el, (Végül kéri, hogy a hallgatók a félév utáni Iidőszakban is tehessenek kisviasgát, aminek anyagát a tanárok Írnák elő» Urbányi professzor örömmel üdvözli a félév utáni kisvlzsgák gondolatát, ezzel azonban elfoglaltságuk miatt úgy ő, mint a tensegéd- szemelyzet Osaka március hó folyamán tudna foglalkozni, Megemlíti még, hogy a hiányzások nem súlyosak, de arról értesült, hogy 0*T.I, igazolványt hamis utón minden külö- ^ nősebb nehézség nélkül, könnyen be l«het szerezni. Az elnök a félévi vizsgák kiértékelése és s2 utóvizsgák gyors lebonyolításával kapcsol3*08 \feladatokra mutat rá, és felel egyes felvetett problémákra, A pótvizsgák már ki vannak tűzve és intézkedések történtek a pótvizsgára való előkészítésre. Megállapítja az elnök, hogy a vizsgák eredménye általában közepes. Rosszabb, mint a múlt félévben, ami azonban az adott körülmények folytán érthető, A hallgatóság jelentős részében komoly törekvés nyilvánult meg a tanulásra és az oktatószemélyzet is derekasan működött az eredmény elérésében. Gondoskodni fog arról, hogy a kémiai tsnséék zavartalanul igénybe vehesse saját tantermét. Gondoskodik arról is, hogy a szociális helyzetről szóló kimutatáshoz a Tanulmányi Osztály az ösztöndijkimutetáet is megküldje. Pontosnak tartja, hogy a hanyag hallgatókat nemcsak a félév végén, hanem évközben is bejelentsék, Szükségesnek látja »gyes tanszékeken a segéde rőhiány_sürgős .arbühité- sét. Kijelenti, hogy a kisvizagákhoz Megteremti a lehetőséget. Végül bejelenti, hogy az O.T,I, űrlapok kérdését vizsgálat tárgyéva fogja tenni, 7,/ Az elnök fontosnak tartja a folyamatos tanulás ellenőrzésének a félév első hetében való megszervezését. Ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a fol^ari^ máÍviszonyaink között feleltetés utján lehet legjoEWn^meggyozodrTi, Jelentős eredmények volnának elérhetők, ha minden tanár hetenként egy fél, vagy két hetenként egynSrát álíitana be feleltetésre, Mócsy professzor két hetenként egy órát kíván a feleltetésre fordítani. V Kovács Jenő professzor a feleltetés módszerét már régen gyakorolja és szerinte a ha hallgatók a feleltetéseket jó néven veszik. 'X, Kovács Gyula professzor a kikérdezőseket a demonstrációk folyamán óhajtja megoldani. Csiszár professzor felveti a tanulás ellenőrzésének azt a módját, hogy a kikérdezéseket az óra végén eszközölné. Az elnök közbevetőleg megállapítja, hogy az óra végén történő kikérdezéssel csak arról lehet meggyőződni, hogy a hallgatók az előadás során figyeltek-e, de nem arról, hogy otthon tanultak-e.
