M. Kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Kara Állatorvosi Osztálya jegyzőkönyvei, 1936-1937

1945. július 12.

személyével képcsőlatiéul a mai gyakorlat mellett, akkor a vidéki szakosztályokon vagy fakultásokon hétféle tanszékvezető státus lesz, mert ehhez csatlakozik az egyetemi ny.r. és rk. tanári státus is.

A főiskolák működését is nágy mértékben hátráltatja a tanszékek ideiglenes betöltése, űz & tanszékek jövője nézőpontjából sem előnyös. Érdekes helyzet adódott éppen a közelmúltban a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán a prodékányálasztással kapcsolatban. A főiskolán a 16 tanszékvezető között csupán 4 ny.r. tanár van, teliá , a tanszék- vezetők 3/4 része nem teljesjogu tag. A nem teljaajoguak a dékán és prodékán választáskor nem jönnek tekintetbe. A dékán megválasztása után a lelépő dékán nem vállalta a prodókánaágot, de a másik két ny. r. tanár sem, 3 igy a minisztériumtól kellett engedélyt kérni, az alapszabályzattól eltérően, hogy nem teljesjogu ny. rk". tanár is lehessen prodékán. Véleménye szerint az egyetemen hasonló helyzet nem engedhetc meg. A tanszékekre., ha lehet", minél több teljesjogu. tagot kell kinevezni, de a tanszékeket egyetemi tanárokkal kell betölteni. Ha számba vesszük a vidéki tanárok helyzetét, meg kell állapítani, hogy az egyetem pesti karának kiegészítése után nem marad vidéken annyű tanerő, amellyel csak egy vidéki kart vagy osztályt is lehetne szervezni.

5. Az 03ztályelnök megállapítja, hogy az osztály tagjai egyöntetűen a vidéki karok vagy osztályok szervezése ellen foglalnak állást, s csak a legszükségesebb esetben lehetne egy szakosztály. Az ülés következő tárgyalandó kérdése: az autonómia megóvása, déri a hozzászólásokat.

SCHAHDh prof. az autonómia leglényegesebb pontjának a szabad tanárválasztás kérdését látja. Hangsúlyozza, ha vidéki szakosztályok meg is alakulnának, akkor is a pesti karnak legyen joga dönteni a tanárválasztásokról.

fiZI.lTLl'E prof. igen fontosnak

tartja a habilitálási jog fenntartását* Megemliti, hogy a jogakad é- miákon csakis magántanár lehetett tanár, vagy he. a kinevezett nem is volt még magántanár, azt egy éven belül meg kellett szerezni. Hangsúlyozza, hogy az osztály mostani magántanárainak szerzett jogét meg kell óvni. Az osztály régi magántanáréi az uj egyetemi kar magántanárai is lesznek.

IHRIG prof. a következőkben foglalja össze az autonómia lényegét. Az eutcnomia tartalma 7 pontban fejezhető ki:

1. A szabályzatokat az egyetem államfői megerősítéssel hozza.

2. A tanszékek betöltése és uj tanszékek szervezése az eryetera dolga.

3. A tanárok függetlensége.

4. A habilitálási jog.

5. A doktoráltatási jog.

6. A tanárok fegyelmi ügyében az egyetem jár el.

7. A tantervet az egyetem állapítja meg.

6. Az osztályelnök megállapítja, hogy a kérdést kellően kimerítették s annak eredményét a kar elé terjesztik. Következő tárgyalási pont a parlamenti képviselet kérdése. Kéri a hozzászólásokat.

CZETTLER prof. hangsúlyozza, hogy az egyetemi parlamenti képviselet minden demokratikus országban meg- van, igy Angliában is. Hálunk is megvolt a kétkamarás országgyűlésen az egyetemi képviselet. A jövőben is meg kell lennie.

7. Az osztályelnök a parlamenti képviselet kérdését a kar elé térjesztendőnek javasolja. Megállapítja továbbá, hogy a köröz-