A Kürt, 1989 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1989-05-01 / 5-6. szám
8. oldal 1989. május—június IDŐSEBB ASSZONYOK — Older women — T~ ! Figyelmeztető előjelekj s — Warning Sings — • Titusz 2:3-5 IV. Mi nagy tisztelettel vagyunk a Biblia, mint Isten Szava iránt. Figyelmesen olvassuk, tanulmányozzuk, és igyekszünk a belőle tanultak szerint élni. Fáj, amikor cinikus megjegyzéseket hallunk róla. Ezért is fontos, hogy az ötödik vers utolsó szakaszát jobban szemügyre vegyük. „Ne gyalázzák miattuk az Isten igéjét.” Először is azt kell megjegyezni, hogy a „miattuk” hiányzik az eredeti szövegből. A Károli fordítás pontosabban közvetíti a görög értelmét: „hogy az Isten beszéde ne káromoltassék.” Az új fordítás azt sugallja, hogy a fiatal asszonyok esetleges helytelen élete hoz gyalázatot az Isten szavára. E cikk írójának az a véleménye, hogy ez a fordítás figyelmen kívül hagyja a tágabb kontextust. A 3-5. versek címzettjei az idősebb asszonyok, akiket Titusz arra fog buzdítani, hogy tekintsék szolgálatuknak fiatalabb társaik jóra való tanítását. Az előző részekben már írtam az idősebb asszonyokkal kapcsolatos bibliai elvárásokról, és arról is, hogy mi az a terület, ahol a fenti szakasz buzdítása nyomán hasznos segítséget nyújthatnak a fiatalabbaknak. Az 5. vers utolsó szavai a helyes motivációra figyelmeztetnek, minek hiányában a bajok csak halmozódni fognak. Legyünk óvatosak a kritikával! Az, hogy én másként csináltam bizonyos dolgokat és eredményes voltam, nem jelenti, hogy az az egyetlen járható út. 20-30 év nagy | Édesanyámnak I Anyám, te szenvedésből élő asszony, ( • ki adtál nékem földi életet, l — hogy szemedből bús könnyeket fakasszon —J | e drága eszközt köszönöm neked! j i Ezzel lehettem én csak részesévé j i egy másik Életnek, amely örök, ^ j s te tetted sorsom addig jóvé, széppé, r | míg vártad azt, hogy lassan felnövök. ■ : Mit életedből adtál énnekem, : — szegény vagyok — meg nem fizethetem, 5 5 csak köszönöm, s az Úrnak adok hálát; i i anyák napján pedig köszöntelek: i } „Kimondhatatlan szereteted árát, j \ Ki éltét adta, Az fizesse meg!” j í Balogh Miklós, 1958 f idő; sok minden másként van manapság mint régen volt. A tanácsainknak időtállóknak kell lenniük; és az a legbiztonságosabb, ha azokra a területekre szorítkozunk, amiket a Biblia tart fontosnak. Hogyan lehetséges az, hogy Isten Szavára gyalázatot hozzon egy hívő? Róm 2:21-24 szerint, amikor mást élünk, mint amit tanítunk, akkor okot adunk a világi embernek arra, hogy Isten nevét káromolja. Mert a hitetlen így gondolkozik. Okot keres, hogy a maga istentelen életmódját igazolja. A hívők közössége a szentek közössége. A megváltás mindig egyéni, de a gyümölcseivel a hívők közössége is gazdagodik. Családok is megújulnak. A Biblia hitelén esik csorba, ha ez nem így van, és ezt a világ hamar észreveszi. A Szentlélek Isten idősebb nőtestvéreinket azzal bízta meg, hogy a fiatalabbak életében ezt megelőzni igyekezzenek. A szolgálatuk célja az legyen, hogy a gyülekezet és a rájuk bízottak életében az Isten Beszéde hitelesnek bizonyuljon. Isten Szavát gyalázat éri tehát, amikor a hívők közössége mást él, mint amit tanít, és amikor nincs, aki „egészséges tanítással” (lásd, 1. rész) segítséget adna az arra szorulóknak a vallott igazságok megéléséhez. Hadd adjak egy példát arra, hogy idősebb nő testvérek hogyan segíthetik a fiatalabbakat. Hallják, hogy János és Marika házat készülnek venni. János eddig is sokat dolgozott, de a jövő héttől belevág egy másodállásba is. Egy nőnek, aki maga is átment hasonló helyzeteken ennyi elég is hogy tudja, ez nem lesz könnyű. Marika későig fennmarad majd, hogy legalább akkor lássa Jánost, amikor az holtfáradtan hazaér a munkából. A gyerekek nevelése szinte teljesen az anyára marad. Helyes a tervük? Nem tenné meg egy olcsóbb ház is? Mért nem építkeznek inkább? Ezek a kérdések — bár van alapjuk! — már nem segítenek a fiatalokon. De Marikának szüksége lesz majd valakire, aki meghallgatná (és meg is értené a helyzetét!), akinek elsírja magát (és együttérezne vele!), aki néha vigyázna a gyerekekre, hogy ő is kiléphessen a házból. Ki más segíthetne, mint egy tapasztalt nőtestvér? Aki azt gondolja, hogy ez nem egyike a legfontosabb szolgálatoknak, amit ma valaki a gyülekezetben végezhet, az a holdon él! A Szentírás és a józan ész is azt diktálja, hogy erre a munkára idős(ebb) nőtestvéreink hivatottak. Novák József (Los Angeles. Alhambra) Földönjártakor az Űr Jézus megígérte tanítványainak, hogy mire az egész világon ismertté válik az evangélium, visszajön az övéiért. Már Péter apostol idejében voltak, akik így gúnyolódtak: „Hol van az ő eljövetelének ígérete?...” (lPt 3:4). Holott akkor még nem gondolhatták, hogy az egész világon hirdettetik az evangélium. Ma már elmondhatjuk: nincs a Földön olyan ország, ahol ne hallottak volna az örömhírről. „Isten országának ezt az evangéliumát pedig hirdetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jön el a vég”. (Mt 24:14). Mégis, mintha egyre késne eljövetelével a mi Urunk. Nehéz a várakozás. Ezért ajánlotta az Úr Jézus, hogy néhány jelet tartsunk szem előtt, melyek megerősíthetnek, ha ellankadnánk. Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy a hívő feladata a jelek fürkészése, kutatása. A mi küldetésünk az evangélium hirdetése, a jelek csak figyelmeztető eszközök, hogy tekintetünket a világ dolgairól a mennyeiekre tereljék; viszont nélkülözhetetlenek, hogy ébren tartsák szívünket. Minderre azért van szükség, mert a keresztyénség hamar „feltalálja” magát ebben a világban, és erejét gyakran földi, múlandó célok szolgálatára fordítja. Pedig az Eklézsia feladata elsősorban nem az, hogy a földet otthonossá tegye, hanem hogy az eljövendő világra mutasson: nincs itt maradandó városunk, hanem „új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, amelyben igazság lakozik”. Krisztus szerint lesznek események, melyekből következtethetünk az ő érkezésének közelségére. Az alábbi néhány „előjellel” nem bizonyítani szeretném, hogy ebben az évszázadban fog eljönni — mint egyesek teszik — hanem vigyázásra szeretnék buzdítani mindenkit, akik talán túlságosan is könnyelműen veszik küldetésüket, idejüket. Az alábbi igehelyek próféciái teljesednek be napjainkban: 1. Lk 21:26 — világméretű félelem tartja rettegésben az emberiséget egy lehetséges atomkatasztrófa miatt. 2. Lk 21:10, 25b — világméretű gazdasági, politikai, erkölcsi, ideológiai tanácstalanság, zűrzavar. 3. Lk 21:9, Mk 13:7 — egyre jobban terjedő erőszak, bűnözés, terrorizmus, maffia, anarchia (Mt 24:12). 4. Lk 21:11 — szaporodó katasztrófák, radioaktív szennyezés, elsivatagosodás, Novak József